Gyurgyík László: A szlovákiai magyarság demográfiai folyamatai 1989-től 2011-ig, különös tekintettel a 2001-től napjainkig tartó időszakra - Nostra Tempora 22. (Somorja, 2014)
Mellékletek
96 Mellékletek Ezekben a helységekben 2011-ben a regisztrált adatok szerint 451 296 magyar élt, a szlovákiai magyarság 98,4%-a. A becsült adatok szerint a magyarlakta településeken élő magyarok száma a regisztráltnál magasabb: 476 509 fő volt. Tíz évvel korábban ezekben a helységekben 513 762 magyar élt, a szlovákiai magyarság 98,7%-a. A MLT-eken kívül elterülő helységekben, többnyire városokban élt 2011-ben a szlovákiai magyarság 1,3, 2001-ben 1,6%-a. A magyarlakta településeket az ott élő magyarok száma, illetve aránya szerint négy típusba soroltuk: 1. szórványjellegűnek azokat a településeket tekintjük, ahol a magyar népesség aránya kevesebb, mint 10%, de eléri a 100 főt.62 2. magyar kisebbségünek a 10-50% közötti magyar részarányú településeket tekintjük. A magyar többségű települések két változatát különböztetjük meg: 3. mérsékelt magyar többségűnek azokat a településeket minősítjük, ahol a magyar lakosság aránya meghaladja az 50%-ot, de nem éri el a 80%-ot. 4. erős magyar többségűként azokat a helységeket értelmezzük, ahol a magyar nemzetiségű lakosság aránya meghaladja a 80%-ot. A magyarlakta településeknek a korábbi, rendszerváltást megelőző évtizedekben egyik meghatározó jellemzőjük volt, hogy a magyar többségű települések aránya megközelítette a 80%-ot, de az erős magyar többségű települések aránya is 50% körül mozgott, ezzel szemben a szórványjellegű települések száma elenyészően csekély volt.63 A szlovákiai magyarság etnikai térszerkezete a 90-es években jelentősen módosult, és ez a folyamat az ezredfordulót követő évtizedben folytatódott. A magyar többségű települések aránya 2001 és 2011 között 74,4%-ról R 66,9%-ra; B 68,3%-ra csökkent. A legnagyobb változás a minősített magyar többségű településeknél mutatkozik: számuk R 80 helységgel, 14,2 százalékponttal (39,2%-ról 25,0%-ra), B 53 helységgel, 9,3 százalékponttal (29,9%-ra) csökkent. Ezzel szemben a magyar kisebbségű települések száma jelentősen emelkedett, 116-ról R 155- re, 21,1%-ról 28,5%-ra (B 148-ra, 27,1%-ra). 24. táblázat. A magyarlakta települések száma a településeken élő magyarok száma, aránya szerint, 2001, 2011 A magyarok száma, aránya a településeken 2001 2011 Községek száma % Községek száma R % Községek száma B % 10% alatt, és kevesebb, mint 100 fő 25 4,5 25 4,6 25 4,6 10-30% 116 21,1 155 28,5 148 27,1 30-50% 194 35,2 227 41,8 210 38,5 50% felett 216 39,2 136 25,0 163 29,9 Összesen 551 100 543 100,0 546 100,0 62 A szórvány fogalmának a társadalomtudományokban nincs egyértelmű meghatározása. Dányi (1999). Egyes kutatók a nemzeti kisebbségek arányából, illetve számából indulnak ki. Vetési László a 30%, illetve 300 fő alatti nemzeti közösségeket tekinti szórványnak. Vetési (2000). 63 Lásd: Gyurgyík (1994)
