Gyurgyík László: A szlovákiai magyarság demográfiai folyamatai 1989-től 2011-ig, különös tekintettel a 2001-től napjainkig tartó időszakra - Nostra Tempora 22. (Somorja, 2014)
Mellékletek
90 Mellékletek Már 2001-ben is mintegy kétszer nagyobb volt az ismeretlenek aránya a falvakban, mint a városokban, miközben arányuk a településeken élők arányának emelkedésével növekedett. (Gyurgyík 2012) A 2011. évi adatok szintjén az eltérések még markánsabbak: A falvakban az ismeretlenek aránya 4% körül mozog, miközben a falvak nagysága, lakosainak a száma alig befolyásolja az ismeretlenek arányát. A városokban - még a legkisebbekben is - sokkal magasabb az ismeretlenek aránya, mint a falvakban. Az ismeretlen nemzetiségűek legnagyobb arányban az 50-100 ezer lakosú városokban mutathatók ki, a két legnagyobb városban viszont teljesen eltérő az arányuk: Pozsonyban igen alacsony, 3% körüli, Kassán viszont meghaladja a 20%-ot. 2. Az összlakosságra vonatkozó adatok elemzése után vizsgáljuk meg, hogy a lakosság nemzetiségi összetétele befolyásolja-e a településeken a nemzetiségüket be nem vallók arányát. Feltételezzük, hogy a magyar nemzetiségűek az összlakosságnál kisebb arányban járulnak hozzá az ismeretlenek számához (ezzel szemben a romák körében magasabb a nemzeti hovatartozást be nem vallók aránya). Erre a következtetésre juthatunk a magyar lakosságnak a települések nagyságcsoportok szerinti megoszlásának ismeretében. Közismert, hogy a magyar nemzetiségűek településszerkezete az országosnál eleve kedvezőtlenebb, mivel az országosnál sokkal nagyobb arányban élnek falvakban, mint városokban. Ezt megerősítik vizsgálatunk adatai is. Az ismeretlenek számához az egyes nemzetiségek nem azonos mértékben, létszámuk arányában járultak hozzá. Amennyiben az egyes nemzetiségek lélekszámúknak megfelelő arányban járultak volna hozzá az ismeretlenek számához, akkor az ismeretlenekből való részesedésük is ennek megfelelő lett volna.58 20. táblázat. A szlovákiai nemzetiségek „részesedése” az ismeretlenekből vizsgálati szintek szerint Vizsgálati szint Szlovákok Magyarok Romák Szlovákok %Magyarok % Romák % Országos 332 015 34 970 8 065 86,8 9,1 2,1 Kerületi 329 981 34 391 10 655 86,3 9,0 2,8 Járási 334015 31 321 9 408 87,3 8,2 2,5 Települési 339 079 25 356 9 828 88,6 6,6 2,6 Vizsgálatunkban az országos, makroszintű adatokból indultunk ki, s a legalacsonyabb ismert szint, a településszint felé haladtunk. Mivel a települések szintjén jelennek meg, reprezentálódnak leginkább az egyes nemzetiségek eltéréseinek fmomszerkezetei, ezért ezeket az adatokat tekintjük a valós etnikai megoszlástól legkevésbé eltérőnek. A magyarok nyeresége az ismeretlenekből a települések szintjén 27,5%-kal kisebb, mint országos szinten. Feltételeztük, hogy a szlovákok esetében minimális lesz az eltérés a makro- és mikroszintű adatok között. Településszinten 2,1%-kal magasabb a részesedésük az ismeretlenekből, mint makroszinten. A romák részesedése viszont településszinten jelentékenyen, 21,9%-kal nagyobb mikro-, mint makroszinten. A 20. táblázat adatai azt fejezik ki, hogy mekkora lenne az egyes nemzetiségek „nyeresége” az ismeretlenekből, ha az egyes településszinteken nemzetiségi arányuknak megfelelően részesednének az ismeretlenekből. (Azzal a kérdés-58 Az egyes nemzetiségek részaránya az ismeretlenekből magasabb, mint az összlakosságon belüli arányuk, mivel részesedésüket az ismeretlenekből az összlakosság és az ismeretlenek különbségéből számítjuk.
