Gyurgyík László: A szlovákiai magyarság demográfiai folyamatai 1989-től 2011-ig, különös tekintettel a 2001-től napjainkig tartó időszakra - Nostra Tempora 22. (Somorja, 2014)
6. Az asszimilációs folyamatokról
Összefoglaló -KITEKINTÉS AZ EZREDFORDULÓT KÖVETŐ MÁSODIK ÉVTIZEDRE Dolgozatunkban a szlovákiai magyarság népesedési folyamatait elemeztük a rendszerváltást követő időszakban.- Az 1991-es és a 2011. évi népszámlálások közötti időszakban a magyar nemzetiségűek száma a regisztrált adatok szerint 567 296-ról 458 467-re, azaz 19,2 százalékkal csökkent, miközben az ország népessége 5 274 335-ről 5 397 036-ra, vagyis 2,3 százalékkal nőtt.- A 2011. évi népszámlálási adatok értelmezését jelentős mértékben megnehezíti az egyes kérdésekre, így a nemzetiségi hovatartozást tudakolóra (is) nem válaszolók magas aránya. Ezért a regisztrált adatokból kiinduló becslési eljárás alapján a magyarok száma 2011-ben 25 ezer fővel magasabb a regisztráltnál, így a csökkenés mértéke is 1991 és 2011 között némileg alacsonyabb, 14,7 százalék.- 2001 és 2011 között, a 20. század közepe - az 1950-es népszámlálás - óta a magyar nemzetiségűek száma első alkalommal, 46 778 fővel csökkent. Ennek következtében a szlovákiai magyarok aránya 10,8 százalékról 8,5 százalékra, illetve a becsült adatok alapján 9,0 százalékra apadt.- A magyar népesség népmozgalmi folyamatai követik az országos trendeket, de hosszú távon nagyban különböznek az országos folyamatoktól. Az egyes időszakokban az országos folyamatoktól való eltérés jelentős mértékben is különbözött.- A magyar házasságkötések arányszáma a 60-as évektől kismértékben alacsonyabb volt az országos értékeknél. A magyar ráta eltérése az országos értékektől az 1990-es évek közepétől számottevően növekedett: 1990-1994 között a magyar ráta 13,2 százalékkal, 2005-2009 között 31,4 százalékkal volt alacsonyabb.- A magyar termékenység nem éri el az országos értékeket. A vizsgált időszakban mintegy 20- 25%-kal alacsonyabb a magyar teljes termékenységi arányszám az országosnál.- A magyar halandóság viszont magasabb az országos trendeknél. A magyar halandóság becsült adatai mintegy 20%-kal magasabbak a regisztrált adatoknál.- A magyar lakosság természetes szaporodása a regisztrált adatok alapján az 1990-es évek közepétől, a becsült adatok alapján az 1980-as évek második felétől negatív, azaz a halálozások száma meghaladja a születésekét.- A magyarság számának alakulását az utóbbi két évtizedben legmarkánsabban az asszimilációs folyamatok határozták meg.- A 90-es években a fogyás mintegy 60 százaléka vezethető vissza az asszimilációs folyamatokra, 26 százaléka a természetes fogyásra, 14 százaléka a rejtett migrációra, illetve az adatok regisztrációjából adódó pontatlanságokra.- Az ezredfordulót követő évtizedben is a magyarságfogyás fő tényezői asszimilációs folyamatok, illetve a természetes fogyás voltak, ugyanakkor az adatok regisztrációjából adódó pontatlanságok jelentősen magasabbak az előző évtizedhez viszonyítva.
