Gyurgyík László: A szlovákiai magyarság demográfiai folyamatai 1989-től 2011-ig, különös tekintettel a 2001-től napjainkig tartó időszakra - Nostra Tempora 22. (Somorja, 2014)
6. Az asszimilációs folyamatokról
Magyarok és romák 83 A magukat magyarnak valló cigányok értelemszerűen Dél-Szlovákia (részben) magyarlakta járásaiban koncentrálódtak. A 13 járásban és két nagyvárosban - ahol a magyarok döntő többsége élt - koncentrálódott a szlovákiai cigányok fele (98 740 személy), akiknek 40 százaléka vallotta magát magyarnak. A cigányok aránya ezen a területen 4,7 százalék volt. Amennyiben a két nagyváros, illetve a Nyitrai és Pozsony környéki járást nem számítjuk (ahol a cigányok és a magyarok aránya egyaránt alacsony), a fennmaradó 11 járásban közel 80 ezer cigány élt (az össznépesség 6,8 százaléka), akiknek a 49 százaléka vallotta magát magyarnak. A magát magyarnak valló népességen belül a cigányok aránya Közép-Szlovákiában volt a legmagasabb, a Rimaszombati járásban 22,9, a Losonciban 20, a Rozsnyóiban 12,7, a Kassa környékiben 12,6 százalék. A szlovákiai demográfusok a cigányok mai számának meghatározásában az 1980-as adatokból indulnak ki. Boris Vaňo (2002) az 1980-as népességet kohorszkomponens módszer segítségével előreszámolta, és a cigányok 2000-es számát 400 ezer főre becsülte. Ehhez hasonló nagyságúnak mutatja ki a romák számát a 2013-as Roma Atlasz is (402 840 fő). Amennyiben azt feltételezzük, hogy a magukat 1980-ban magyarnak valló cigányok hasonló arányban gyarapodtak, számukat 80 ezerre becsülhetjük. Az 1991-es népszámláláskor - mint már említettük - a nemzetiségi regisztrációt átalakították, a nemzetiségek listájára felkerült a roma nemzetiség is. 1991-ben 75 802, 2001-ben pedig 89 920 személy vallotta magát roma nemzetiségűnek. A magyar anyanyelvű romák száma 1991-ben 4428, 2001-ben pedig 8869 volt. Korábban erre az adatra alapozva becsültük a magyarok magyar-cigány relációból származó disszimilációs veszteségét. Amennyiben azonban az 1980-as adatokból indulunk ki, kitűnik, hogy a szlovákiai magyar (nyelvű) romák döntő többsége 1991-ben és 2001-ben is magyar nemzetiségűnek vallotta magát. Arányukat a magyar nemzetiségűek között 12,5 (65 ezer), a magyar anyanyelvűek között 12,9 százalékra (74 ezer) becsülhetjük. A Boris Vaňo előreszámításából kiinduló 80 ezer főhöz viszonyított különbség abból adódik, hogy 1980-ban (nem lévén cigány kategória) a romani nyelven beszélő cigányok is magyarnak vallották magukat.
