Gyurgyík László: A szlovákiai magyarság demográfiai folyamatai 1989-től 2011-ig, különös tekintettel a 2001-től napjainkig tartó időszakra - Nostra Tempora 22. (Somorja, 2014)
Bevezetés
Bevezetés Dolgozatunk középpontjában a szlovákiai magyar népesedés áll. A szlovákiai magyar lakosságról elmondható, hogy demográfiai és társadalomszerkezeti mutatóik „torzak”. A torz kifejezés a mi szövegkörnyezetünkben azt jelenti, hogy a szlovákiai magyarság Szlovákia összlakosságánál kedvezőtlenebb, hátrányosabb társadalom- és településszerkezeti, demográfiai jellemzőkkel rendelkezik. A szlovákiai magyarság demográfiai mutatóit elsősorban Szlovákia lakosságának hasonló jellemzőihez viszonyíthatjuk, hiszen a szlovákiai magyar „kisebbségi társadalom” kialakulása óta reprodukciója (Cseh)szlovákia politikai, gazdasági, demográfiai, mozgásterében zajlott. Módszertani szempontból is a teljes lakosság adataival történő egybevetés a meghatározó. Mivel a nemzetiségi adatok csak korlátozott terjedelemben, összetételben állnak rendelkezésre, nem egy vonatkozásban ez a forrás jelenti az egyetlen fogódzót, hogy a magyar lakosság demográfiai folyamatait becsülni tudjuk. A magyar lakosság és Szlovákia összlakosságnak összehasonlítása (a regionálisan tagolt elemzés során) akkor válik problematikussá, amikor a magyarok egy adott területen a népesség jelentős részét, esetleg többségét teszik ki. Ilyenkor a mutatóik kevéssé térnek el az adott térség átlagától, így a teljes népesség mellett a többségi nemzetiség mutatóit is külön elemezni kell. Az elemzés során (az egyes nemzetiségek országos szintű összehasonlítása mellett) hangsúlyosan figyelembe kell venni a regionális eltéréseket is, hisz sok esetben ezek határozzák meg a nemzetiségi különbségeket is. Dolgozatunkban a szlovákiai magyarság népmozgalmi folyamatait vizsgáljuk a rendszerváltást követő időszakban, 1989-től 2011-ig. A vizsgálatunk záróéveként megadott 2011. év nem véletlen. A vizsgált két évtized demográfiai változásai csak az évtizedet záró népszámlálás adatainak a hátterében értelmezhetők. Dolgozatunk első fejezetében áttekintjük Szlovákia lakosságának etnikai és közigazgatási szerkezetének változásait. Ezt követően vesszük górcső alá a vizsgálatunk során alkalmazott forrásokat és módszereket. A 4. fejezetben elemezzük Szlovákia, ezen belül a szlovákiai magyarság népesedési folyamatait a 80-as évek végéig. Az 5. fejezet, mely a munkánk központi része, tartalmazza az utolsó két évtized népmozgalmi folyamatainak a vizsgálatát. Közülük is kiemelt hangsúllyal elemzi, értelmezi a népesedési folyamatokat a 2011. évi népszámlálási adatok hátterében. A következő fejezet a vizsgált időszakban az asszimilációs folyamatok demográfiai elemzésével, illetve a nemzetváltási folyamatok egy sajátos aspektusával, a magyar-roma reláció egyes vonatkozásaival foglalkozik. A függelékben egy korábban megjelent tanulmányunkat közöljük újra, mely az ismeretlenek, nemzeti hovatartozásukat nem közlők adatainak elemzése alapján próbálja megbecsülni a magyarok számát, illetve településszerkezeti változásait a 2011. évre vonatkozólag. A dolgozat korábbi évek kutatómunkájának eredményeit öleli fel, melyek korábban tanulmányokban és könyvekben részlegesen jelentek meg. Elsősorban a Kiss Tamással közösen írt Párhuzamok és különbségek. A második világháború utáni erdélyi és szlovákiai magyar népes
