Gyurgyík László: A szlovákiai magyarság demográfiai folyamatai 1989-től 2011-ig, különös tekintettel a 2001-től napjainkig tartó időszakra - Nostra Tempora 22. (Somorja, 2014)
6. Az asszimilációs folyamatokról
A vegyes házasságok 77 mértékben növekedett, de az egyes években a heterogén házasságkötések rátája kevésbé szóródik. A magyar párú vegyes házasságkötések aránya viszonylag magas, és jelentősen növekedik a Kassai kerületből származó magyarok esetében (30,8-36,7 százalék), közepesen magas a Nyitrai kerületben, s a növekedés nem tül jelentős (30,2-31,0 százalék), s ennél jelentősen alacsonyabb a Besztercebányai kerületben, s a növekedés sem túl jelentős (24,8-26,8 százalék). A heterogén házasságkötések alakulása járások szerint A kerületi megoszlás adatainál sokkal árnyaltabban fejezik ki a házassági homo- és heterogámia változásait a járási szintű adatok. Ezek alapján megfigyelhetjük, hogy a vegyes házasságot kötő magyarok aránya szoros összefüggést mutat a járásokban élő magyarok arányával.49 A 2007 és 2010 közötti évekre rendelkezünk járások szerinti bontású adatokkal. Az adatok jelentős mértékben szóródnak, főleg azokban a járásokban, ahol a magyarok aránya igen alacsony. ANyitrai járásban 2004-ben a magyarok 37,3 százaléka, 2005-ben 76,0 százaléka kötött vegyes házasságot. De jelentős mértékű szóródást mutat a vegyes házasodási ráta Kassán is: 2004-ben 55,2 százalék, 2006-ban 82,9 százalék, 2007-ben 35,7 százalék, 2010-ben 57,1 százalék. Ugyanakkor a magyar többségű járásokon belül a szórás jelentősen kisebb. A vegyes házasságkötések arányának folyamatos emelkedése figyelhető meg a Dunaszerdahelyi járásban az 1997- es 11,8 százalékról a 2010-i 17,3 százalékra. A Komáromi járásban a vegyes házasságkötések aránya lényegében nem változott. A szórás sem túl jelentős, 17,9 százalék és 23,0 százalék között mozgott. A járásokban élő magyarok aránya és a vegyes házasságkötések aránya közti összefüggésről az egyes járások adatainál sokkal áttekinthetőbb, markánsabb képet kapunk, ha etnikai jellegük szerint csoportosítjuk az egyes járásokat. A grafikon adatsorai egyértelműen megjelenítik a járásokban élő magyarok aránya és a vegyes házasságkötések aránya közötti összefüggést. A magyar többségű járásokban 13,9 százalék és 19,0 százalék között mozog, arányuk enyhén emelkedik. A magyar kisebbségü járásokat két csoportba osztottuk a magyarok aránya szerint: az enyhe magyar kisebbségü ( 10-30 százalék) és az erős magyar kisebbségü (30-50 százalék) járásokra. Ugyan az enyhe magyar kisebbségü járásokban kissé magasabb a vegyes házasságok aránya, mint az erős magyar kisebbségü járásokban, az eltérés nem különösebben jelentős. A 30-50 százalékban magyarlaktajárásokban a szórás igen alacsony, 26,5 százalék és 29,5 százalék között mozog. A 10-30 százalékban magyarlakta járásokban némileg magasabb, 29,5 és 36,7 százalék között mozog, a vegyes házasodás rátája kissé növekszik. A legnagyobb arányú vegyes házasodás a nem magyarlakta járásokban jelentkezik. Ezekben a járásokban a magyar lakosság aránya nem haladja meg a 2%-ot. Az évente kötött magyar párú vegyes házasságok száma igen alacsony, 16 és 44 között mozgott. Ebből adódik az adatok nagymértékű szórása is, 49,0 százalék és 91,7 százalék között. A két nagyvárosban, Pozsonyban és Kassán, továbbá a Nyitrai járásban a magyarok aránya 2 százalék és 10 százalék között mozog. A vegyes házasodási rátájuk jelentősen alacsonyabb, mint a szórványjellegű, nem magyarlakta járásokban. Értékeik 55,7 és 68% között mozognak, s az adataik is kevésbé szóródnak. 49 A 2001. évre vonatkozólag a járásokban élő magyarok aránya 66,2%-ban „magyarázza” a vegyes házasságkötések arányát.
