Gyurgyík László: A szlovákiai magyarság demográfiai folyamatai 1989-től 2011-ig, különös tekintettel a 2001-től napjainkig tartó időszakra - Nostra Tempora 22. (Somorja, 2014)

5. Népmozgalmi folyamatok a kilencvenes évektől napjainkig

A születések

51

ban magyarlakta járásokban volt (2,9, ill. 2,3). A szlovákok körében viszont a magyar többségű járásokban (3,8). Ez az érték arra utalhat, hogy a magyarlakta járásokban a magyar, illetve vegyes házasságokból született gyermekek közül a várhatónál nagyobb arányban anyakönyvezhettek újszülötteket szlovák nemzetiségűként. A magyar nemzetiségűek esetében ezzel ellentétes folyamatok figyelhetők meg: az egy magyar házasságkötésre jutó magyar születések száma itt alacsonyabb (2,1), mint a magyar kisebbségű járásokban (2,3, ill. 2,2).

3. táblázat. Egy házasságkötésre jutó születések száma nemzetiségenként Szlovákiában, 2011

A magyarok aránya a járásokban

Szlovákia

összesen

Magyarok

Szlovákok

Romák

0-2%

2,3

U

2,6

9,6

2-10%

2,3

1,7

2,6

*

10-30%

2,9

2,3

3,3

150,7

30-50%

2,4

2,2

2,8

0,7

50% felett

2,4

2,1

3,8

0,0

Összesen

2,4

2,2

2,7

16,4

5.3.1. A magyarok regisztrált és várható születésszámai

Az eddigiekben több alkalommal szembesültünk a nemzeti hovatartozás regisztrációjából adódó pontatlanságokkal, torzításokkal. A továbbiakban egy eddigiektől eltérő megközelítéssel, a nők korcsoportok szerinti szüléseinek száma alapján próbáljuk megbecsülni az egyes nemzetiségek termékenységét. Számításunk azon a feltételezésen alapul, hogy a magyar nők korspecifikus termékenységi arányszámai a regionális trendeket követik. Ezért a magyar nők kormegoszlásának és az országos korspecifikus születési arányszámok szorzatainak összege várhatóan megadja a magyar születések regisztrált számát regionális bontásban is.

A női népesség korcsoportok szerinti születésszámai az országos szinttől a járási szintig állnak rendelkezésünkre az 1991-es a 2001-es évekre vonatkozólag. Feltételezzük, hogy a kisebb régiók irányába haladva egyre csökkennek az egyes nemzetiségek termékenységének különbségei is (kivéve a roma lakosságot). Ily módon a járási szintű adatok alapján már elfogadható pontossággal becsülhetjük meg az egyes nemzetiségek várható születéseinek számát. Vizsgálatunkat az 1991. és a 2001. évi adatokra vonatkozólag végeztük el.

A 2001-ben regisztrált magyar születések száma (4210) mindössze 1,6 százalékkal tért el a járási korspecifikus arányszámok alapján végzett becslés értékétől (4278). A magasabb területi egységekre vonatkozó becslések sokkal nagyobb eltéréseket mutattak a makro- és mezoszintű területek termékenységének megfelelően. Az országos arányszámok alapján 4525, a járási szintű adatok alapján 4278 a várható magyar születések száma. A járások etnikai jellege szerinti érték alig tér el a járások szerinti értéktől (4304). A születések várható értékei annál inkább közelítenek a tényleges születési mozgalomhoz, minél kisebb területi egységek adatai alapján végezzük számításunkat. A legmegbízhatóbb közelítést a járási szintű adatok jelentik.

Ugyanakkor látnunk kell, hogy regionálisan nem elhanyagolható eltérések is mutatkoznak. Ezek közül a legjelentősebbek a romák által nagyobb arányban lakott járásokban figyelhetők meg. Becslési eljárásunk nem veszi tekintetbe a gyermeküket magyarként regisztráltató roma nők magasabb termékenységéből adódó többletet, adatok hiányában a különbségeket nem áll módunkban megbecsülni. Ez a többlet az egyes járásokban a regisztrált és a várható magyar