Gyurgyík László: A szlovákiai magyarság demográfiai folyamatai 1989-től 2011-ig, különös tekintettel a 2001-től napjainkig tartó időszakra - Nostra Tempora 22. (Somorja, 2014)
5. Népmozgalmi folyamatok a kilencvenes évektől napjainkig
42 Népmozgalmi folyamatok a kilencvenes évektől napjainkig A házasságok felbomlását nemzetiségi összetételük, homogén-heterogén jellegük szempontjából is meg kell vizsgálnunk. Felmerül a kérdés, hogy a szlovákiai válási mozgalomban hogyan alakul a homogén és a vegyes válások aránya, továbbá hogy van-e különbség a házasságok tartósságát illetően. A kilencvenes évek elején Szlovákiában a felbontott vegyes házasságok aránya kimutatható mértékben magasabb volt a megkötött vegyes házasságokénál, az évtized második felétől viszont a vegyes házasságkötésekre jutó válások száma alacsonyabb. Országosan a kilencvenes évek első felében (1991-1995) a vegyes házasságkötések aránya (10,4 százalék) 1,5 százalékponttal alacsonyabb volt a felbontott vegyes házasságokénál (11,9 százalék). 1996-2000 között a vegyes házasságkötések aránya kismértékben emelkedett (11,4 százalék), a felbomlott vegyes házasságok aránya viszont jelentősen csökkent (9,5 százalék). A megkötött vegyes házasságok aránya az ezredfordulót követő évtizedben tovább növekedett (2011-ben 19,3 százalék), a vegyes házasságok felbontásáé viszont tovább csökkent (8,0 százalék). Első megközelítésben úgy tűnik, hogy az utóbbi 10-15 évben, eltérően a korábbi évtizedektől, a válási mozgalmon belül a vegyes válások aránya csökkent. E változás okainak feltárása további vizsgálatokat igényel. Nézzük meg a heterogén válások megoszlását a váló felek nemzetiségi megoszlása szerint! 1991-ben a heterogén házasságokban a váló felek 47,8 százaléka szlovák, 29,0 százaléka magyar, 11,5 százaléka cseh, 2,0 százaléka ukrán (1 százalék alatt vannak a lengyel, roma, német nemzetiségűek, illetve 6,6 százalékot tesz ki az egyéb és ismeretlen nemzetiségűek kategóriája). 2011-ig jelentősebb változás az elváltak nemzetiségi összetételében nem következett be. A szlovák elváltak aránya igen kis mértékben apadt (47,5 százalék), a magyarok és a csehek aránya is némileg csökkent (27,0, illetve 7,6 százalék), az egyéb és ismeretlen nemzetiségűek aránya tovább emelkedett (11,1 százalék). A válási mozgalomban bekövetkezett változások értelmezéséhez tekintetbe kell vennünk, hogy a házassági heterogámia ezredforduló utáni változásai a válási statisztikában csak hosszabb időszak, több év után jelennek meg. Másrészt azt is látnunk kell, hogy a házasságra lépő magyarok aránya az elmúlt bő másfél évtizedben jelentős mértékben csökkent, ebből adódóan az országos válási mozgalomból való részesedésük is kisebb. A magyar nemzetiségűek válási mozgalmán belül szintén megfigyelhető a vegyes válások arányának csökkenése, de ez némi fáziseltéréssel követi az országos szinten megfigyelt folyamatokat. A kilencvenes évek első felében a vegyes házasságkötéseknél még jelentősen magasabb a magyar párú vegyes házasságok felbomlásának aránya (1,6 százalékponttal), az évtized második felében már alig magasabb (0,4 százalékponttal), 2001 és 2004 között nem elhanyagolható mértékben (0,8 százalékponttal), 2011-ben pedig már jelentős mértékben (2,8 százalékponttal) alacsonyabb. A vegyes házasságok, válások számának, arányának alakulását több tényező befolyásolta, így a házasságkötések számának fokozatos csökkenése, a nemzetközi migráció rendszerváltást követő megjelenése és felerősödése. De meg kell említenünk két további tényezőt is: a csehszlovák állam felbomlása után a Szlovákiában élő csehek jelentős része Csehországba költözött, másrészt a nemzetiségi bontású népmozgalmi statisztikákban többszörösére emelkedett az egyéb és ismeretlen nemzetiségűek aránya. A vegyes párú házasodási és válási mozgalom feltárása további kutatások feladata lesz.
