Gyurgyík László: A szlovákiai magyarság demográfiai folyamatai 1989-től 2011-ig, különös tekintettel a 2001-től napjainkig tartó időszakra - Nostra Tempora 22. (Somorja, 2014)

5. Népmozgalmi folyamatok a kilencvenes évektől napjainkig

38 Népmozgalmi folyamatok a kilencvenes évektől napjainkig volt a legmagasabb házasságkötési ráta (5,6 ezrelék). Az ezredfordulót követő évtizedben jelen­tősen megnőtt a Pozsonyi kerületben házasságot kötők aránya (5,4 ezrelék). Legalacsonyabb arányban a Besztercebányai és a Nyitrai kerületben kötöttek házasságot (4,1, ill. 4,2 ezrelék). A magyar nemzetiségűek házasságkötési arányszámai az összlakosságénál meghatározó mértékben alacsonyabbak, továbbá jelentősebb mértékben szóródtak.20 Azt is megfigyelhetjük, hogy a magyar nemzetiségűek súlyozott aránya és házasságkötési arányszámuk viszonylag szo­rosan összefügg. 2001-ben a magyarok házasságkötési arányszáma a Pozsonyi kerületben volt a legalacsonyabb (2,9 ezrelék), s a Besztercebányaiban a legmagasabb (4,2 ezrelék). A további kerületekben már kevésbé szóródott: a Nagyszombati kerületben 4,1, a Nyitraiban 3,6, illetve a Kassaiban 3,0 ezrelék. 2011-ben is a Besztercebányai kerületben volt a legmagasabb magyar házasságkötési ráta (4,6 ezrelék), ettől nem elhanyagolható mértékben alacsonyabb volt a Nagyszombati kerületben (4,1 ezrelék). A magyarok által nagyobb arányban lakott kerületek közül a Kassai kerületben volt a legalacsonyabb érték (3,2 ezrelék). A Nyitrai és a Pozsonyi kerületben a házasságot kötő magyarok aránya a magyarok országos értékétől némileg alacsonyabb volt (3,6 ezrelék). A szlovák nemzetiségűek mutatói a kerületek többségében igen kis mértékben magasabbak az országos trendeknél (kivéve a Pozsonyi, a Trencséni és a Zsolnai kerületet). A roma nemze­tiségűek házasságkötési arányszámai az országos értékektől messze elmaradnak, nyers házas­ságkötési arányszámuk a két keleti kerületben magasabb. 5.1.2. A magyarok regisztrált és várható házasságkötései A továbbiakban azt vizsgáljuk meg, mi okozza a magyar házasságkötések számának, arányának az országosnál jelentősebb mértékű csökkenését. Az eltérő mértékű fogyatkozás mintázatainak feltárásához a korspecifikus házasságkötési arányszámok segítségével meghatározzuk a várha­tó magyar házasságkötések számát.21 A számítást nemek szerint, az 1991. és a 2001. évre vonat­kozóan végeztük el. A regisztrált magyar házasságkötések száma 1991-ben a várhatónál kissé alacsonyabb volt (a férfiaké 4,6, a nőké 2,7 százalékkal). 2001-re az eltérés a két mutató között nagymértékben emelkedett (mindkét nem regisztrált házasságkötéseinek száma 10,1 százalékkal volt alacso­nyabb a várhatónál). 2. táblázat. A magyar és szlovák házasságkötések száma Szlovákiában nemek szerint, 1991,2001 Év Férfiak Magyar nemzetiségűek Szlovák nemzetiségűek Regisztrált házasságkötések száma Várható házasságkötések száma Házasságkötések száma Országos adatok alapján Kerületi adatok alapján Járási adatok alapján Regisztrált Várható 1991 3 247 3 405 n. a n. a 28 161 28 149 2001 1 955 2 175 2 099 2 051 20 319 20 620 20 A magyar lakosság népmozgalmát a nyolc kerület közül csak öt magyarlakta kerületben vizsgáljuk, három kerü­letben a magyarok igen kis számú szórványt alkotnak, népmozgalmi mutatóik igen tág határok között szóródnak. 21 A várható magyar házasságkötések száma azt fejezi ki, hogy mennyi lenne a magyar házasságkötések száma, ha korcsoportonként az országos korspecifikus házassági arányszámok szerint alakul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom