Gyurgyík László: A szlovákiai magyarság demográfiai folyamatai 1989-től 2011-ig, különös tekintettel a 2001-től napjainkig tartó időszakra - Nostra Tempora 22. (Somorja, 2014)
5. Népmozgalmi folyamatok a kilencvenes évektől napjainkig
A házasságkötések 33 A házasságkötések számának alakulása különböző tényezőktől függ. Meghatározó mértékben befolyásolja a lakosság korösszetétele. 1991-ben a nyers házasságkötések aránya a 20-24 évesek korcsoportjában volt a legmagasabb. Ezer férfira 93,9, ezer nőre 79,0 házasságkötés jutott. A nők nyers házasságkötési arányszáma (53,1 ezrelék) a 19 évnél fiatalabbak korcsoportjaiban haladta meg a férfiak mutatóját (12,0 ezrelék). Az idősebb korcsoportoknál a férfiak házasodási mutatói magasabbak a nőkénél. 1991 és 2001 között a házasságkötések száma és korcsoportok szerinti megoszlása is jelentős mértékben módosult. A nők házasodási rátája 2001-ben is a legfiatalabb korcsoportokban (24 éves korig) magasabb, mint a férfiaké. A nők legnagyobb arányban 20-24 éves korban (49,2 ezrelék), a férfiak 25-29 éves korban házasodnak (41,3 ezrelék). Az idősebb korcsoportok felé haladva a férfiak házassági rátája magasabb, mint a nőké, de a különbség fokozatosan csökken. 2011-ben a házasságkötés időpontja mindkét nemnél tovább tolódott az idősebb korcsoportok irányába. Ugyan a férfiaknál továbbra is legmagasabb a házasodási kedv a 25-29 évesek korcsoportjában (38,7 ezrelék), de 10 év alatt csaknem kétszeresére emelkedett a 30-34 évesek házasodási rátája (2001-ben 16,3, 2011-ben 31,5 ezrelék). A nőknél a házasságkötés időpontjának eltolódása még markánsabb: 2011-ben már a 25-29 évesek házasságkötési aránya volt a legmagasabb (47,5 ezrelék), jelentősen csökkent a 20-24 évesek (27,6 ezrelék) s még markánsabban emelkedett a 30-34 évesek házasodási arányszáma (22,7 ezrelék). 6. ábra. Szlovákia lakosságának korspecifikus házasságkötési arányszámai 1991, 2001, 2011-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60 felett Forrás: PO A házassági mozgalom intenzitása a települések nagysága szerint is eltérő. A nagyobb lélekszámú településeken magasabb a nyers házasságkötési arányszám, és a települések lakosságszámának emelkedésével viszonylag kis mértékben, de csaknem folyamatosan emelkedik.
