Gyurgyík László: A szlovákiai magyarság demográfiai folyamatai 1989-től 2011-ig, különös tekintettel a 2001-től napjainkig tartó időszakra - Nostra Tempora 22. (Somorja, 2014)
3. A népmozgalmi folyamatokról
3. A NÉPMOZGALMI FOLYAMATOKRÓL A lakosság számában végbement természetes és mechanikus változásokról a népmozgalmi statisztika éves lebontású adatsorai adnak információt. A demográfiai statisztika a két népszámlálás közti időszakban a népmozgalmi adatok alapján vezeti tovább a népességszám alakulását. Azonban a népmozgalmi kimutatások jelentősége ennél jóval nagyobb. A népmozgalmi adatok vizsgálata lehetővé teszi a népszámlálási adatokból nem kikövetkeztethető változások dinamikájának megismerését. Másrészt - mivel más módszerrel vizsgálja a népesség számának alakulását, mint a népszámlálások - alkalmat nyújt a népszámlálási adatok kontrolljára is. Ily módon nyújtott a korábbi évtizedekben bizonyos betekintést a magyar népesség számának alakulásába a (cseh)szlovák statisztikai évkönyv (Štatistická ročenka ČSSR, később a Štatistická ročenka SR) majd minden egyes kötete 1957-től napjainkig. A (Cseh)szlovák statisztikai évkönyvek nemzetiségi megoszlást tartalmazó táblázatain kívül a lakosság etnikai változásait éves bontásban a népmozgalmi évkönyvek tartalmazták. (A csehszlovák érában a Pohyb obyvateľstva ČSSR, a Pohyb obyvateľstva ČSR, Csehszlovákia felbomlása után a Pohyb obyvateľstva SR éves kötetei.) Szlovákiában az etnikai összetételre vonatkozó népmozgalmi adatok publikálása 1993- tól kezdődően elszegényedett. A statisztikai évkönyvekben feltüntetett számított és a népszámlálások tényleges nemzetiségi adatai közti lényeges eltérések utaltak és utalnak a magyarság számában kimutatható veszteségekre, és egyúttal lehetővé teszik e veszteségek nagyságrendjének becslését is. A Statisztikai Hivatal által a migrációs és természetes népmozgalmi statisztika alapján továbbvezetett népességszám elfogadható pontossággal megegyezett a népszámlálási eredményekkel. Az egyezés egyik feltétele, hogy az ún. „rejtett migráció” ne haladjon meg egy bizonyos mértéket. Az 1989-es rendszerváltást megelőző évtizedekben a csehszlovák demográfiai statisztikák nem tartalmazták az ún. engedély nélküli migrációt, azaz az ország területét engedély nélkül elhagyók számát. A rejtett migrációs folyamatokat a közép-európai posztszocialista országok népmozgalmi statisztikáinak nincs módjukban követni, ezeket csak a célországok bevándorlási adatai alapján volna lehetséges valamelyest rekonstruálni. A lakosság nemzetiségek szerinti megoszlásánál a népszámlálási és a népmozgalmi adatok egyenlege nem kiegyensúlyozott, hiszen a népmozgalmi adatsorok nem rögzítik, nem is rögzíthetik közvetlenül a nemzetiségek tényleges, avagy statisztikai nemzetiségváltásait. A két megközelítés különbségei tehát számszerűleg is kimutatják egy adott nemzetiséghez, népcsoporthoz tartozók körében lezajló nemzetiségváltás nagyságát, jelenlétét. így válnak legalább részben láthatóvá, megfoghatóvá azok a folyamatok, amelyek egyébként csak más társadalomtudományi megközelítések révén lennének úgy-ahogy megközelíthetők.
