Lampl Zsuzsanna (szerk.): Tanulmányok az ifjúságról - Nostra Tempora 21. (Somorja, 2014)
Összegzés - Irodalom
232 Szilvássy Tímea nem fogyasztott sose tiltott szert. Ezzel szemben 33,3 százalékuk meglehetősen gyakran, rendszeresen fogyaszt marihuánát. A maradék válaszadó az egyszeri próbálkozás (33,3%) és az alkalmi fogyasztás (16,7%) között oszlik meg. Az életkörülmények kiválósága már nem mutatkozik ennyire jelentős különbségekkel, azonban ebben az esetben is kimutatható az a trend, mely szerint az életkörülményeket illet csökkenő elégedettséggel növekszik a marihuánával szerzett tapasztalat mértéke. Az elégedettség mutatóin kívül megvizsgáltuk az anómia indikátorai és a marihuána közti kapcsolatot is. Ebben az esetben azonban nem mutatkozott szignifikánsnak semmilyen kapcsolat a mért változók közt. Összegzés Tanulmányunkban igyekeztünk áttekinteni a fiatalok kockázati magatartásával kapcsolatos vizsgálatokat, elsősorban a 2012-ben realizált kutatás adataira támaszkodva. Az elemzés kiindulópontjaként két feltevést fogalmaztunk meg: az egyik szerint a társadalmi helyzet változásai leginkább a fiatalokat érintik, fokozva ezzel a negatív életérzésüket, elégedetlenségüket. A másik szerint pedig az emberek viselkedését irányító értékek és normák elbizonytalanodása növeli a deviáns viselkedés kialakulásának lehetőségét. A vizsgált eredmények alapján elmondható, hogy az elképzelésünk részben igazolódott be. Az eredmények alapján, melyek rendelkezésünkre álltak, nem bizonyult igaznak az a feltevés, hogy a fiatalok nagyobb mértékben vannak érintve a társadalmi helyzet változásainak negatív hatásaival. Elégedettségi szintjük ugyanis magasabb értékeket ért el, mint felnőtt társaiké. Maga az elégedetlenség jelenléte és az abból fakadó negativ érzések, a pozitív kilátások és a jövőkép hiánya kockázati tényezőnek mutatkozott a fiatalok körében. A fogyasztói szemlélet, amely állandó hiányérzetet sugall, növeli az elégedetlenséget, amely szoros összefüggést mutat a drogfogyasztással. Az ideálok elérhetetlensége gyakran a külsővel és a fiatal saját természetével való elégedetlenségben jelenik meg. Ezenkívül a baráti kapcsolatoknak, családi helyzetnek van kiemelt jelentősége a droghasználattal kapcsolatban. Az elégedettség szubjektív mutatóinak fontosságát azért érdemes hangsúlyozni, mert különösen a fiatalok esetében nem mindig a tényleges anyagi helyzet, a lehetőségek, hanem ezek másokhoz viszonyított megélése számít. Fontosak ezért az olyan törekvések, amelyek az önismeret, a reális énkép, az egyénekkel és társadalmi csoportokkal szemben gyakorolt kapcsolatokra összpontosítanak, biztosítva ezzel a fiatalok teljes mértékű integrációját a társadalomba. Az egymásra való odafigyelést, támogatást és a meggyengült kapcsolatok erősítését már a gyermekkorban kell elkezdeni. Irodalom Andorka Rudolf- Kolosi Tamás - Vukovich György (szerk.). Budapest, TÁRKI, Századvég. 414-443. Berger, Peter (1997): Štyri tváre globálnej kultúry. Strední Evropa, 1997, č. 75. Chatwin, Caroline (2010): Have recent evolutions in European governance brought harmonisation in the field of illicit drugs any closer? IN: Drugs and Alcohol Today, Volume 10 Issue 4 December 2010 Durkheim, Emile. (1967). Az öngyilkosság. Budapest, Közgazdasági és Jogi Kiadó. Elekes Zsuzsanna (2009): Egy változó kor változó ifjúsága. Fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztása Magyarországon - ESPAD 2007. 220. NDI - L’Harmattan, Budapest
