Lampl Zsuzsanna (szerk.): Tanulmányok az ifjúságról - Nostra Tempora 21. (Somorja, 2014)
I. Ifjúság az új évezred elején - Lampl Zsuzsanna: Magyar és szlovák fiatalok kulturális fogyasztása
98 LampI Zsuzsanna tékben játszanak közre. A tipikus fiatal magyar újságolvasó ismertetőjegye elsősorban a politika iránti fokozott érdeklődés, majd a felsőfokú végzettség, továbbá az, hogy pozsonyi lakos, férfi és 25-29 éves. A szlovákoknál is a politika iránti érdeklődés a meghatározó, ezt követi a felsőfokú végzettség, a korcsoport (25-29 éves), a nem (férfi) és az állandó lakhely (Pozsony). A kutatás utolsó témaköre arra irányult, milyen újságokat és hetilapokat olvasnak a megkérdezettek. A magyarok kétharmada a napilapok közül az Új Szót tüntette fel. Említették még a Nový Cast (8,3%), Smet (4%) és a Šport napilapot (3%). A legolvasottabb hetilapok a Vasárnap (30%), Csallóköz (6%), Szabad Újság (4%), Plus 7 dní (4%), Sztory, Nők Lapja (mindkettő 3%), Új Nő (2,5%), s néhányan feltüntették még a Bravót, Kiskegyedet, Évát, Zdraviet, Záhradkári és Budót. A szlovákoknak két kedvenc napilapja volt, a Sme és a Nový Čas. Mindkettőt a megkérdezettek 25-25 százaléka olvasta. Emellett 8 százalékuk a Pravda, 6 százalékuk a Šport, 2,2 százalékuk pedig az Új Szó olvasója. Hetilapok közül a szlovákok a következőket tüntették fel: Plus 7 dní (20%), Markíza (12,2%), Moment (4%), Život (3%), Pohronie (2%), valamint néhányszor szerepelt még a Domino Fórum, Express International, TV Komplet. Összegzés Mit is mondhatnék befejezésképpen, amikor a lényeget már leírtam a címben? A kulturális fogyasztás belső szerkezetét illetően a felmérés nem hozott új eredményeket, viszont alátámasztotta a már ismert trendet: a fiatalok kulturális fogyasztásának abszolút meghatározó eleme a médiafogyasztás, ezen belül pedig a tévénézés. Ha tehát nagykanál, akkor televízió, abból pedig leginkább a kereskedelmi -sa szlovák fiatalokhoz képest a magyar fiatalokra ez még fokozottabban érvényes. Hogy ez milyen értékek közvetítését jelenti, arról nem szeretnék elmélkedni, mert ez nem képezte az általam ismertetett kutatás tárgyát. A rádió is elég markánsan jelen van a fiatalok mindennapjaiban. A feltüntetett csatornákból következtetve ez a médium nagyrészt a vattaszövegekkel megspékelt zenei háttérkulissza szerepét tölti be. A sajtó olvasása és a többi tevékenység - könyvolvasás, kulturális terek látogatása - már jóval kisebb mértékben tölti ki a fiatalok életét, s amennyiben a színház-, hangverseny-, kiállításlátogatást a művészet iránti érdeklődés jeleként értelmezzük, akkor elmondható, hogy „müvészetfogyasztás”-ban főleg a magyar fiatalok inkább a patikamérleget alkalmazzák. Természetesen a fiatalok nem képeznek egyetlen homogén csoportot. Amint arra írásomban rámutattam, élethelyzetük differenciáltsága folytán nem egyformán viszonyulnak a vizsgált kulturális javakhoz. A televízió azonban mindannyiuk életét meghatározza, hiszen nemtől, korcsoporttól, nemzetiségtől, iskolai végzettségtől és településszerkezettől függetlenül szinte mindannyian rendszeres tévézők, s a magyarok 41 százaléka a saját személyes színes képernyőjével randevúzik - naponta30. 30 A magyar megkérdezettek 98 százaléka tüntette fel, hogy van a háztartásában színes televízió, de ezen a tévén kívül 41 százalékuknak van sajátja is
