Lampl Zsuzsanna (szerk.): Tanulmányok az ifjúságról - Nostra Tempora 21. (Somorja, 2014)
I. Ifjúság az új évezred elején - Lampl Zsuzsanna: Magyar és szlovák fiatalok kulturális fogyasztása
Magyar és szlovák fiatalok kulturális fogyasztása 95 Az iskolai végzettség ugyancsak egyenes arányban hat a híradót nézők táborának növekedésére. A csúcsérték a magyar diplomásoknál mutatkozik meg, akiknek 95,2 százaléka nézi rendszeresen a híradót. A híradó nézettsége attól is függ, hogy érdekel-e valakit a politika vagy sem. Azok között, akik nem érdeklődnek a politika iránt, alacsonyabb a híradót nézők részaránya. Érdekes viszont, hogy azoknak, akiket saját bevallásuk szerint nagyon érdekel a politika, csak alig több mint kétharmada tartozik a rendszeres híradónézők körébe. A vetélkedőket nagyjából minden második magyar és minden harmadik szlovák szereti nézni. Ennek a műsortípusnak a nézettsége elsősorban a nőknél mutatható ki, mégpedig abban az értelemben, hogy mind a magyar, mind a szlovák nők gyakrabban nézik a vetélkedőket, mint a magyar és a szlovák férfiak. A filmsorozatokat a magyarok 49, a szlovákok 44 százaléka nézi. A magyarok tehát valamivel jobban kedvelik a sorozatokat, mint a szlovákok, de ez a műsortípus is elsősorban a nők kedvence. Míg a magyar és szlovák férfiak közül minden harmadikra jellemző ez az időtöltés, a magyar nők kétharmada, a szlovák nők 55 százaléka képtelen meglenni kedvenc sorozata nélkül. A magyarok esetében további befolyásoló tényező az iskolai végzettség: minél magasabb, annál kevesebben nézik a sorozatokat (az alapiskolai végzettségűek 48, az egyetemi végzettségűek 29 százaléka). Zenei műsorokat a fiatalok megközelítőleg egyharmada néz. A szlovákok körében enyhén magasabb az érdeklődés a zenei műsorok iránt, s ez a preferencia a korcsoportok és az iskolai végzettség függvényében változik. Minél idősebbek a megkérdezettek, s minél magasabb az iskolai végzettségük, annál kevesebben nézik a zenei műsorokat. A talkshow-t a magyarok egyharmada, a szlovákok 23 százaléka részesíti előnyben. Ez az eltérés mindenképpen összefügg a műsorkínálattal, hiszen a felmérés időszakában a magyarok által nézett tévécsatornákon jóval több talkshow ment, mint a szlovákok által megjelölt televíziókban. A magyaroknál egyéb korreláció nem mutatható ki, a szlovákok közül viszont inkább a nők szeretik a talkshow-kat, mint a férfiak. Tipikus férfiműsor a sport. Nemzetiségre való tekintet nélkül a férfiak 43 százaléka nézi rendszeresen a nők 10 százalékával szemben. A természetfilmeket - akárcsak a természetről szóló tudományos-népszerűsítő irodalmat (lapozzunk vissza a könyvekhez!) - inkább a magyarok szeretik, de ennek a műsortípusnak a preferenciája erősen összefügg a településszerkezettel is. A falusiak jobban kedvelik az ilyen műsorokat, mint a városiak: a falun élő magyarok 33 százaléka nézi meg őket a városlakó magyarok 23 százalékával szemben. A szlovákoknál ugyan kisebb, de azért kimutatható ez az eltérés: a falusiak 21 százaléka szereti a természetfilmeket, míg a városiaknak csak 13 százaléka. A politikai vitaműsorok nem tartoznak a fiatalok kedvencei közé. Különösen érvényes ez a magyarokra, akiknek csak 6 százaléka, míg a szlovákoknak 17,7 százaléka tartozik ezen műsorok nézőinek táborába. Ezeket az adásokat inkább a férfiak preferálják. A magyarok esetében elsősorban a pozsonyiak, akik közül ötször többen (32%) nézik a politikai vitaműsorokat, mint az egyéb városokban és falun élők közül. A szlovákok esetében a korcsoport és az iskolai végzettség egyenes arányban befolyásolja a politikai vitaműsorok nézettségét, s ugyancsak magasabb nézettségnek örvendenek a politika iránt érdeklődők körében. A sereghajtó szerepét a kulturális műsorok töltik be. Minden nyolcadik megkérdezett nézi őket. Nézettségük enyhe összefüggést mutat a politika iránti érdeklődéssel.
