Lampl Zsuzsanna (szerk.): Tanulmányok az ifjúságról - Nostra Tempora 21. (Somorja, 2014)
I. Ifjúság az új évezred elején - Lampl Zsuzsanna: Magyar és szlovák fiatalok kulturális fogyasztása
90 LampI Zsuzsanna tál eleve több kulturális intézményből válogathat, főleg ami a mozit, színházat, hangversenyeket, múzeumokat és kiállításokat illeti. 1. táblázat. A megkérdezettek részaránya állandó lakhelyük szerint (%) Magyarok (N=1000)Szlovákok (N=491) Pozsony 3,6 28,5 Egyéb város 44,6 60,3 Falu 51,8 11,2 A kulturális intézmények kínálata azonban csak egyik feltétele a nagyobb mértékű és nemcsak könnyedebb szórakozást ígérő kulturális fogyasztásnak. Legalább ennyire fontos, hogy van-e rájuk igény. Adataink függvényében elmondható, hogy ez az igény nem csupán a településszerkezettel függ össze, hanem az iskolai végzettséggel is. A 2. táblázatból pedig épp az derül ki, hogy míg a szlovák megkérdezettek 62 százaléka érettségizett vagy diplomás, a magyar megkérdezetteknél épp fordított a helyzet, hiszen kétharmaduknak még érettségije sincs. Az alacsonyabb iskolai végzettségűek - tehát elsősorban a magyarok - pedig egyrészt kevesebbet olvasnak29, másrészt az összes felsorolt kulturális tér közül a társas-táncos szórakozást biztosító kulturális tereket részesítik előnyben. 2. táblázat. A megkérdezettek részaránya iskolai végzettségük szerint (%) Magyarok (N=1000) Szlovákok (N=491) Alap- és középfokú érettségi nélküli végzettség 65,8 38,2 Érettségizett 30,2 47,6 Diplomás 4,0 14,2 Médiafogyasztás Televízió és rádió Mindaz, amiről idáig szó volt, tulajdonképpen csak holdudvara a kulturális fogyasztásnak. Mert ha szemügyre vesszük a most következő adatokat, kiderül, hogy a fiatalok kulturális fogyasztása leginkább a médiafogyasztásban ölt testet, vagyis kulturális fogyasztásuk középpontjában a médiafogyasztás áll. Hiszen amint azt a 3. ábra szemlélteti, a magyarok 97 százaléka szokott tévét nézni, 86 százalékuk rádiót hallgatni, s ezek a részarányok messze felülmúlják a kulturális fogyasztás eddig vizsgált területeit. A szlovákok közül ugyan kevesebben néznek tévét (91%) és hallgatnak rádiót (75%), mint a magyarok közül, de a tévénézés esetükben is megelőzi az olvasást és az összes többi aktivitást. A rádióhallgatás a vizsgált tevékenységek közül a harmadik helyen áll, a könyvesbolt- és a mozilátogatás után. 29 A fővárosban élő magyarok 94 százaléka olvasott az elmúlt évben, a vidéki városokban és falun élőknek csak 70 százaléka. A szlovákok esetében még differenciáltabb képet kapunk: a pozsonyi szlovákok 83 százaléka olvasott, a vidéki városokban élők 70 százaléka, a falusiaknak pedig csak a 40 százaléka.
