Lampl Zsuzsanna (szerk.): Tanulmányok az ifjúságról - Nostra Tempora 21. (Somorja, 2014)
I. Ifjúság az új évezred elején - Lampl Zsuzsanna: Magyar és szlovák fiatalok egészségkárosító és egészségvédő szokásai
76 LampI Zsuzsanna a kérdésekre a Mozaik 2001 alapján nyert adatok sem adhatnak önmagukban egyértelmű választ, a Szlovákia magyarlakta járásaiban élő magyar és szlovák fiatalok egészségkárosító és egészségvédő szokásainak összehasonlítása arra enged következtetni, hogy a magyarok kevésbé óvják az egészségüket. 3. A 15-29 évesek a viszonylag legegészségesebb korosztályt alkotják. Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a) a többi életmódszegmenshez hasonlóan az egészséghez való viszonyulás és az azt prezentáló viselkedés is elsősorban fiatalkorban alakul ki (bár a későbbiekben is módosítható), s korántsem mindegy, hogy valaki például el sem kezd cigizni vagy negyvenévesen hagyja abba a dohányzást, b) a civilizációs betegségek kialakulása hosszan tartó folyamat, s bár a 15-29 évesek még többnyire egészségesnek érzik magukat, nem tudható, mi játszódik le a szervezetükben, annál is inkább, mert az epidemiológiai előrejelzések szerint a civilizációs megbetegedések incidenciája az alsóbb korcsoportok felé tolódik. Az ő egészségvédő és egészségkárosító viselkedésük (s ennek vizsgálata) tehát nemcsak a jelenről szól, hanem a jövőről is. Egészségkárosító szokások Dohányzás „A tüdőrák részleges visszaszorítása pozitív fejlemény, amely valószínűleg annak is köszönhető, hogy a férfiak körében csökkent a dohányzás. Akik pedig mégis dohányoznak, inkább olyan cigarettát szívnak, amely kevesebb káros anyagot tartalmaz - szögezi le a 2000-es egészségügyi évkönyv, majd az összegzés így folytatódik: - Ennek ellenére az elsődleges megelőzés legfontosabb feladata továbbra is a dohányzás elleni kompromisszummentes harc, mivel a dohányzás és az alkoholfogyasztás együttvéve nagy szerepet játszanak a szájüreg, garat, nyelőcső, nyombél, gyomorszáj és húgyképző szervek daganatos megbetegedéseinek elterjedésében.” Mennyire jellemző a dohányzás és az alkoholfogyasztás a dél-szlovákiai fiatalokra? Hasonlóak vagy inkább különbözőek-e a magyar és szlovák fiatalok egészségkárosító szokásai? Nézzük előbb a dohányzást (1. ábra). A magyar fiatalok 52 százaléka szokott kisebb-nagyobb gyakorisággal dohányozni. A szlovák fiatalok 48 százalékáról mondható el ugyanez. Az elsődleges különbség tehát abban mutatkozik meg, hogy a magyar fiatalok közül többen dohányoznak, mint a szlovák fiatalok közül. Ami a dohányzás gyakoriságát illeti, mind a magyar, mind a szlovák fiatalokra leginkább az jellemző, hogy naponta cigiznek. A napi gyakoriság a két nemzetnél azonban nem ugyanazt jelenti. Ugyanis míg a szlovák fiatalok közül minden negyedik szív el naponta átlagosan 12 db cigarettát, a magyarok közül legalább minden harmadik fiatal napi 14 db cigarettát füstöl el. A dohányzó magyar fiatalok közül - akik eleve többen vannak, mint a szlovákok - tehát többen cigiznek naponta és többet is, mint a dohányzó szlovák fiatalok közül. A mortalitáson kívül más országos demográfiai mutatók is egyértelműen utalnak a férfi és női populáció egészségi állapotának különbözőségére. Ilyen például a születéskor várható élettartam, amely az elmúlt negyven évben a nők esetében 4,5 évvel, a férfiaknál viszont csak 0,8 évvel emelkedett (Kollár-Mesežnikov 2001:498). Ezzel együtt nőtt a két nem születéskor várható élettartama közötti különbség is: 1961-ben 4,1 év volt, de 2000-ben már 8 év (a férfiak várható élettartama 69,2 év, a nőké 77,2 év). Ezeket a különbségeket gyakran épp a férfiak egészségkárosítóbb viselkedésével magyarázzák. A dél-szlovákiai fiatalok dohányzásának nemek szerinti vizsgálata is szignifikáns összefüggéseket tárt fel (2. ábra).
