Lampl Zsuzsanna (szerk.): Tanulmányok az ifjúságról - Nostra Tempora 21. (Somorja, 2014)

I. Ifjúság az új évezred elején - Lampl Zsuzsanna: Magyar és szlovák fiatalok egészségkárosító és egészségvédő szokásai

74 LampI Zsuzsanna

lálozások 55 százalékát a szív- és érrendszeri betegségek okozzák. A második leggyakoribb civilizációs betegség a rák - 2001-ben az elhalálozások 22,8 százalékának okozója. A hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején a daganatos megbetegedések közül mindkét nemnél a gyomorrák volt a legelterjedtebb. Az ezt követő időszakban a gyomorrák fokozatos visszaszorításával egyidejűleg drámai módon nőtt a tüdőrákos megbetegedések száma, eleinte főleg a férfiaknál, de 1994-ben már mindkét nem esetében a daganatos megbetegedések okozta halandóság első számú okaként szerepelt. Legújabban a tüdőrákot sikerült visszaszorítani, most viszont mindkét nemnél a vastag- és végbélrák fordul elő a leggyakrabban, s ezeknek a megbetegedéseknek a száma egyre inkább növekvő tendenciát mutat. Ugyancsak növekszik a nem daganatos emésztőszervi megbetegedésekben elhunytak aránya - 2001-ben már túllépte az 5 százalékot.

Ezeket a betegségeket krónikus népbetegségeknek is szokás nevezni, mivel nem akut, hanem folyamatosan kialakuló, sokáig tünetmentes betegségekről van szó, amelyeknél „a beteg lehetséges legkedvezőbb perspektívája a betegségével való tünet-, panasz- és szövődménymentesen történő együttélés” (Glatz 2001:46). Ezen betegségek kialakulásának vizsgálatánál a monokauzális (egyetlen okot feltételező, pl. a Koch-bacilus mint a tbc okozója) megközelítésmód helyett a multikauzális megközelítésmód vált természetessé, amely abból indul ki, hogy minden betegség hátterében ott van a következő négy tényezőcsoport mindegyikének valamelyik formája:

1. szocio-environmentális, azaz társadalmi-környezeti hatások - olyan makrotársadalmi tényezők, mint pl. a szegénység, a munkanélküliség, a társadalmi kapcsolatok vagy azok hiánya,

2. behaviorális, azaz viselkedési tényezők - dohányzás, mozgás, táplálkozás, alkoholfogyasztás, szexuális viselkedés, közlekedésbiztonság,

3. pszichológiai, azaz lélektani tényezők - személyiségtípus, a nehézségekkel való megbirkózás képessége (A behaviorális és pszichológiai hatások alkotják együttesen a mikrotársadalmi faktorok csoportját.),

4. genetikai adottságok.

Természetesen ezek a determináló tényezők összefonódnak, és sokszor nagyon nehéz pontosan meghatározni, melyik milyen mértékben volt jelen a betegség kialakulásánál. Ugyanakkor mindegyik tényező vizsgálata nagyon fontos, mert a civilizációs betegségek elleni küzdelem csak akkor lehet igazán eredményes, ha a kialakulásukat elősegítő valamennyi tényezőt egyszerre redukáljuk.

Jelen tanulmányomban a viselkedési tényezőket vizsgálom, közülük is konkrétan a dohányzást, az alkoholfogyasztást, a drogfogyasztást és a testmozgást. A viselkedési tényezők fontossága két szempontból is indokolt. Először azért, mert a civilizációs betegségek évekig vagy évtizedekig tartó fokozatos kialakulásánál ma már bizonyítottan és köztudottan jelentős szerepet játszik az egyén egészségvédő vagy éppen egészségkárosító viselkedése. Másodszor pedig azért, mert amíg az egészségrongáló viselkedés alapvető veszélyeztető tényező, az egészségvédő viselkedés a prevenció része. Márpedig a civilizációs betegségek esetében egyre inkább a megelőzésen van a hangsúly. A WHO becslése szerint egy-egy ország egészségügye csupán 17-25 százalékkal járul hozzá a lakosság egészségügyi állapotához. A további tényezők közül pedig az egyénnek gyakorlatilag csak a mikrotársadalmi faktorok, vagyis a saját egészségéhez való viszonyuláson alapuló viselkedés, továbbá a lélektani tűrőképesség intervallumának alakítására van lehetősége.