Lampl Zsuzsanna (szerk.): Tanulmányok az ifjúságról - Nostra Tempora 21. (Somorja, 2014)
I. Ifjúság az új évezred elején - Lampl Zsuzsanna: Magyar és szlovák fiatalok vallásossága
Magyar és szlovák fiatalok vallásossága 71 Összegzés Összehasonlítva a magyar és a szlovák fiatalok vallásosságát a következőket szögezhetjük le: 1. A bevezetőben ismertetett felekezeti statisztikák a vallásosságnak csak nagyon tág keretét képezik, amely a gyakorlatban sokféle tartalommal töltődik meg. Csak a felekezetek szintjén maradva azonban elmondható, hogy a vizsgált populáció vagy hű marad az eredeti felekezetéhez, vagy elhagyja azt és felekezetnélkülivé válik. A felekezetek közötti csere minimális és inkább csak a szlovákoknál tapasztalható. Az ún. új vallási mozgalmakhoz való átpártolás egyáltalán nem jellemző. 2. A vizsgált dimenziók alapján a magyarok vallásosabbak a szlovákoknál. A vallás elutasítása és a határozatlanság a szlovákokra jellemzőbb. 3. Mind a magyarok, mind a szlovákok között kisebbséget képeznek az egyháziasan vallásosak, tehát azok, akiket a köznyelv erősen vallásosnak nevez. Ugyanakkor ez az egyházias mag a szlovákok esetében nagyobb. 4. A magyarok 28%-a és a szlovákok 22%-a az ismertetett típusoktól különböző, valamiféle átmeneti típus(oka)t alkot, vagyis a fiatalok többségét tekintve nem igaz, hogy egyháziasan vallásosak, de az sem, hogy nem vallásosak. Feltételezhető, hogy leginkább a Lambert által kulturális kereszténységnek nevezett állapot jellemző rájuk, ami bizonytalan hittel és gyenge vallásgyakorlattal jár (Rosta 1998), s ez az egyházaktól mint vallási tekintélytől való tudatos elszakadás következménye. E fiatalok számára a kereszténység nem igazán vallásos, hanem inkább a „vallásosságtól függetlenedő kulturális önértelmezés” (Tomka 1996). Ugyanakkor nem tekinthető teljes mértékben profán kulturális önbesorolásnak sem, hiszen az érintettek vallásosnak tartják magukat. Irodalom Bunčák, Ján 2001: Religiozita na Slovensku: stredoeurópsky rámec. Sociológia, 2001/1, 47-71. Földvári Monika - Rosta Gergely 1998: A modem vallásosság megközelítési lehetőségei. Szociológiai Szemle, 1998/1, 127-137. Gereben Ferenc 1993: Értékrend, identitástudat, olvasás. In A magyar olvasáskultúra határon innen és túl. Budapest, Közép-Európa Intézet, 9-71. Glock, Y. Charles (ed.) 1973: Religion in sociological perspective. Belmont, Wadsworth. G lock, Y. Charles - Stark, Rodney 1965: Religion and Society in Tension. Chicago, Rand McNally Hegedűs Rita: A vallásosság kérdése Magyarországon nemzetközi és magyar kutatások eredményeinek tükrében, http://www.mtapti.hu/mszt/19981/hegedus.htm Jurčová, Danuša a kol. 2004: Demografická charakteristika obvodov SR 1996-2003. Bratislava. http://www.infostat.sk/vdc/pdf Krivý, Vladimír 2001: Hodnotové orintácie a náboženské prejavy slovenskej verejnosti v 90. rokoch. Sociológia, 2001/1, 7—47. Kvasničková, Adela 2003: Náboženský život. In Slovensko v deväťdesiatych rokoch. Bratislava, 267-309. Tižik, Miroslav 2001: Mutácie náboženstiev v globalizovanom svete. Sociológia, 2001/1, 118-123. Tomka Miklós: A felekezeti struktúra változása Kelet- és Közép-Európában. http://www.mtapti.hu/ mszt/19961 /tomka.htm Tomka Miklós: Vallásszociológia, http://www.fil.hu/uniworld/vt/szoc/tomka_l.htm Szabó A. - Bauer B. - Laki L. - Nemeskéri I. (szerk.) 2002: Mozaik 2001. Gyorsjelentés. Budapest, Nemzeti Ifjúságkutató Intézet.
