Lampl Zsuzsanna (szerk.): Tanulmányok az ifjúságról - Nostra Tempora 21. (Somorja, 2014)

I. Ifjúság az új évezred elején - Lampl Zsuzsanna: A 15 - 29 éves szlovákiai magyar fiatalok fő jellemzői a Mozaik 2001, Magyar fiatalok a Kárpát-medencében c. kutatás alapján

A 15-29 éves szlovákiai magyar fiatalok fő jellemzői...23

9. ábra. Leginkább mire használja a számítógépet? (Nemek szerinti bontás)

A legtöbb válaszadó (38%) középszintű tanulmányai befejezése után dolgozni kezdett. 36 százalékuk alkalmazottként. A legjellemzőbb ágazatok a kereskedelem és vendéglátás, egyéb ipar, egészségügy, szociális ellátás, oktatásügy, kultúra. A vállalkozók, vállalkozásban segítő családtagok, szellemi szabadfoglalkozásúak részaránya elhanyagolható, de nemcsak a kezdeti időszakban, hanem az egész eddig vizsgált életút tekintetében is. Az alkalmazottak részaránya viszont fokozatosan nőtt. Vannak életszakaszok, amikor a megkérdezettek 47 százaléka dolgozott alkalmazottként, majd ez a részarány lecsökkent a jelenlegi 40 százalékra. A legtöbben lakóhelyükön dolgoztak-dolgoznak vagy 50 kilométeren belüli településre naponta ingáznak. Nem igazán jellemző az ennél távolabbi településre való ingázás, külföldön - beleértve Magyarországot is - pedig még kevesebben dolgoztak és dolgoznak (Magyarországon tizenketten).

Eddigi felnőtt élete során a fiatalok megközelítőleg egyötöde volt munkanélküli. A legtöbben (22%) a középiskola után azonnal munkanélkülivé váltak. A későbbi életszakaszokban ez a részarány fokozatosan csökken a jelenlegi 15 százalékig.

A gazdaságilag inaktívak részaránya az egész vizsgált időszakban nagyon alacsony. Egyedül a sorkatona státus emelhető ki, amely egy bizonyos életszakaszban a megkérdezettek 12 százalékára jellemző.

A problémakör további vizsgálata során az iránt érdeklődtünk, hogy a megkérdezett lakóhelyén jelenleg milyenek a munkavállalási lehetőségek (10. ábra).

Az elhelyezkedési lehetőségek inkább kedvezőtlenek. Milyen esélyeket látnak a különböző iskolai végzettséggel rendelkező megkérdezettek (11. ábra)? Az alapiskolai végzettségűek a legborúlátóbbak. A középfokú végzettséggel rendelkező szaktanintézeti, szakközépiskolai és gimnáziumi abszolvensek valamivel kedvezőbb elhelyezkedési esélyeket látnak, közülük is inkább a gimnazisták. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők esélyei a legkedvezőbbek. A megkérdezettek tapasztalatai szerint a magasabb iskolai végzettségűek elhelyezkedési esélyei valamelyest jobbak.