Lampl Zsuzsanna (szerk.): Tanulmányok az ifjúságról - Nostra Tempora 21. (Somorja, 2014)
II. Ifjúság 2012-ben - Szilávssy Tímea: Fiatalok és a kockázati magatartás
216 Szilvássy Tímea Fontos hozzátennünk, hogy habár összeurópai átlagban hasonlók a statisztikák a szlovák helyzettel, az egyes országokon belül más és más arányokkal találkozhatunk, ami a kezelésre bejelentett kábítószerfajtákat illeti. Ezek a különbségek abból adódnak, hogy különböző hozzáállás jellemzi a kezelésre pályázókat, más típusú és létező kezelési módszerek dominálnak az egyes országokban és más szintű előfordulási ráta jellemzi őket. Az előfordulásról szóló adatok az európai piac geográfiai változatosságát illusztrálják, ahol a kokain a déli és nyugati részekben dominál, az amfetaminok gyakoribb felhasználási helye a közép- és észak-európai országok, az extázis a déli és északi országokra jellemző. A jelenlegi drogpiac kevésbé mutatkozik stabilnak, és jóval dinamikusabb, mint a kezdetekben volt. Összetételében a mechanikus anyagok dominálnak. Jelentős mozgatóerőként a globalizáció és az információs technológiák fejlődése mutatkozik, az internet által kínálkozó lehetőségek új teret nyitnak meg a drogkereskedelemben, emellett a trendek is dinamikusabbakká válnak. A technológia fejlődése azonban nem csak negatív változásokat hoz, a fejlődés teret ad a prevenció, intervenciók és kezelési módszerek propagálására és az információk gyorsabb áramlására. Az említett változások hatása még azonban nem teljesen mérhető. Az okozott károk, ill. pozitív impulzusok együtt a drogpolitikák hatásával olyan komplex képet alkotnak, amely folyamatos változásoknak van kitéve. A jelenség tanulmányozása Szlovákiában igényli, hogy egy rövid pillantást vessünk a múltba és jellemezzük röviden az ország helyzetét és a kábítószer-fogyasztás történetét régiónkban. Szlovákia közös jellemzője a szomszédos országokkal a közös politikai múlt, mely nagyban befolyásolta, ill. még mindig befolyásolja a társadalom alakulását. A szocialista rendszer bukása után a már korábban említett folyamatok mellett a drogkérdésnek, mely a rendszerváltás előtt csak a perifériára volt szorítva, a 90-es években új formái jelentek meg60. Az új helyzet szigorú intézkedéseket hozott magával, a döntéshozók a represszió útját választották. Ez a szigorítás nemcsak Szlovákiára volt jellemző, a szomszédos Csehország, Magyarország és Lengyelország is szigorította a törvényeket (Klobucký 2008). A választott politikára részleges magyarázatként szolgál a hirtelen megjelenő és láthatóvá váló probléma a posztkommunista országokban és a közvélemény negatív hozzáállása a kábítószer-fogyasztókkal szemben. Adatforrások Alfejezetünkben szeretnénk rámutatni a leggyakrabban használt adatforrásokra és azok fő jellegére. Elengedhetetlen, hogy ismeijük e források fő tulajdonságait, hogy elkerülhessük az eredmények dezinterpretációját. A következő adatokról beszélünk: iskolai felmérések, a populációra és a fiatalokra irányuló kutatások, statisztikai adatok és epidemiológiai adatok, melyek indikációs bázisként működnek a helyzetelemzésnél. Az ilyen adatok segítségével képesek lehetünk az általános trendek identifikációjára: ismereteket szerezni a droghasználatról, a kereskedelemről, kezelésről, a droggal kapcsolatos betegségek terjedéséről stb. 60 Habár Szlovákiában a droghelyzet az előző a rendszer bukása után került előtérbe, a függőség jeleit fel lehetett fedezni 1989 előtt is. A kezdetekben főként a gyógyszerek használata volt elterjedve ezekben a körökben, majd az illóanyagok váltak ismerté, hiszen nagyon könnyen és olcsón lehetett hozzájuk jutni. Főleg gyerekek körében váltak populárissá az illóanyagok, hígítók és színtelenítők formájában (Dimoff 1994:132). Az illóanyagok felhasználása a mai napig fennmaradt, főleg az ország szegényebb részeiben. Az effajta elérhető, lényegében legális drogokon kívül, a 90-es években kialakult lehetőségek a pervitin gyártására és a drogpiac a nyugati drogokkal bővült ki (heroin, kokain és marihuána).
