Lampl Zsuzsanna (szerk.): Tanulmányok az ifjúságról - Nostra Tempora 21. (Somorja, 2014)
II. Ifjúság 2012-ben - Mrva Marianna: A dél-szlovákiai fiatalok vallássosága
184 Mrva Marianna ján. A megkérdezettekről kiderült, hogy több mint 86%-uk valamilyen vallási felekezethez tartozónak vallja magát, s nekik mindegyike valamelyik történelmi keresztény egyházközösség tagja. Habár a felekezethez való tartozás önmagában csak keveset árul el a vallásosságról, alapjában véve mégis elmondható, hogy a felekezeten kívüliek nagy többsége nem is vallásos. A megkérdezettek több mint fele csak a maga módján vallásos, azaz nem kifejezetten az egyház tanítását követi. Akik az egyház tanításait követik, nagyrészt szilárdak a hitbéli meggyőződésükben, a maguk módján vallásosak pedig elsősorban a hitükben bizonytalanok, ingadozók táborát gyarapítják. Az ingadozók a legnépesebb csoport, az összes megkérdezett 43,8%-a tartozik közéjük. A szilárd hitűek között, akik az összes válaszadó negyedét alkotják, a magyar nemzetiségűek többségben vannak a szlovákokhoz képest, mint ahogy a nők is a férfiakhoz képest és a falun élők is a városiakhoz képest. Ami a vallásgyakorlást illeti, négy vallási tevékenység gyakoriságát vizsgáltuk (imádkozás, bibliaolvasás, mise vagy istentisztelet látogatása és egyéb vallási összejövetelek látogatása), amelyek közül a legelterjedtebbnek az imádkozás bizonyult. A megkérdezett fiatalok 31%-a imádkozik legalább hetente egyszer, templomba pedig 18%-uk jár ilyen gyakorisággal. A bibliaolvasás és az egyéb vallási összejövetelek látogatása ritka még a szilárd hitűek körében is. A vallásgyakorlás összes felsorolt formája elterjedtebb a nők, elsősorban a falun élő nők körében. A fiatalok értékrendjét közvetetten, különböző személyleírások segítségével kutattuk. Kiderült, hogy egyaránt fontosnak tartják a hagyományos értékeket, a szórakozást, izgalmakat, de a sikert és a másoktól érkező elismerést is. Enyhe különbségek felfedezhetők a szilárd hitüek, ingadozók és nem hívők között abban, hogy mennyire tartják fontosnak az adott értékeket az életben. A szilárd hitűek például a hagyományos értékek fontosságát hangsúlyozó jellemzéseket jobban magukra illőnek érezték, mint a nem hívők, a siker és elismerés faktora pedig elsősorban a nem hívők között volt népszerű. Mit mondhatnánk el tehát a dél-szlovákiai fiatalokról, ha nagyon röviden szeretnénk őket jellemezni? Talán azt, hogy a kutatási eredményeink azt mutatják, hogy elsősorban passzívan van jelen az életükben a vallás, főleg a felekezethez való tartozás deklarálása és egy felsőbb hatalom létezése elismerésének szintjén. Az egyházi életbe viszont rendszeresen már csak kevesen kapcsolódnak be, ám a többség ennek ellenére vallásosnak tartja magát, s itt-ott eljár templomba, vagy imádkozik is. A falusiak és a nők vallásosabbak, mint a városiak és a férfiak, s a dél-szlovákiai magyar fiatalok is vallásosabbnak mutatkoztak az ugyanitt élő szlovák nemzetiségű kortársaiknál. A kutatásunk tehát rámutatott érdekesességekre, ámde néhány dimenzió még feltáratlan, s néhány kérdés még megválaszolatlan maradt, ami arra inspirálja a fenti tanulmány szerzőjét, hogy lehetőségei szerint tovább kutassa a témát. Irodalom Bunčák, Ján 2011: Religiozita na Slovensku a v európskom rámci. Sociológia, vol. 33, 2001/1. Lampl Zsuzsanna 2005: A dél-szlovákiai magyar és szlovák fiatalok vallásossága. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2. Tomka Miklós: Vallásszociológia. Elérhető a http://www.fil.hU/uniworld/vt/szoc/tomka_l.htm#III.2 (2014.9.10.) Szlovák Statisztikai Hivatal www.statistics.sk
