Lampl Zsuzsanna (szerk.): Tanulmányok az ifjúságról - Nostra Tempora 21. (Somorja, 2014)
II. Ifjúság 2012-ben - Mrva Marianna: A dél-szlovákiai fiatalok vallássosága
A dél-szlovákiai fiatalok vallásossága 181 28. ábra. A megkérdezettek válaszainak átlaga az egyes faktorokra teljesen olyan mint én (6) majdnem olyan, mint én ^ hagyományos értékek szórakozás, izgalmas élet elismerés, siker Ennek az értékrendet kutató kérdésnek az elemzése nem véletlenül vegyült a vallással foglalkozó kérdések elemzése közé. Azt feltételeztük ugyanis, hogy vannak összefüggések a hit és az értékrend között. Hogy a feltételezésünk helyes volt-e, a következő elemzés mutatja meg. Elsősorban a megkérdezettek hitének szilárdsága alapján kialakított három kategória (szilárd hitű, ingadozó, nem hívő) és az értékrenden belül felfedett három faktor lesznek azok a változók, amelyek viszonyát kutatni fogjuk. Az első faktorral kezdjük, amelyet a hagyományos értékek faktorának neveztünk. Azzal a korábbiakban már foglalkoztunk, hogy az egész kutatási minta átlagosan az egytől hatig terjedő skálán a 4,2-es fokozatot karikázta. De vajon hogyan válaszoltak külön-külön a szilárd hitüek, az ingadozók és a nem hívők az ebbe a faktorba tartozó kérdésekre? Az eddig használt hatfokú skála fokozataiból a jobb áttekinthetőség s könnyebb értelmezhetőség kedvéért három kategóriát alakítottunk ki. A kategorizálás után a hagyományos értékek faktoráról elmondhatjuk, hogy alig voltak olyanok a megkérdezettek között, akik azt válaszolták, hogy a hagyományos értékeket fontosnak tartó személy nem hasonlít rájuk, vagyis nem tudnak vele azonosulni (lásd 29. ábra). Arányuk a szilárd hitüek között 0,9%, az ingadozók között 0,6% a nem hívők között pedig 2,6% volt. A hagyományos értékeket nem fontosnak tartó emberek tehát egyformán kis számban fordultak elő mindhárom csoportban. Azokból viszont, akik a legjobban tudtak azonosulni a hagyományos értékek fontosságát hangsúlyozó személyleírásokkal, a legtöbb a szilárd hitüek csoportjában volt, amelynek több mint felét (51,4%-át) alkották. Az ingadozók és a nem hívők csoportjában azok voltak többségben, akik úgy vélték, hogy kicsit vagy eléggé hasonlítanak a jellemzett személyre, de azért teljesen nem tudnak azonosulni vele. Az ilyen megkérdezettek aránya a szilárd hitüek között 47,7%-os volt, az ingadozók között 61,5%-os, a nem hívők között pedig 67,8%-os. Összefoglalva tehát a megkérdezetteknek csak elhanyagolható hányada nem érezte magára illőnek a hagyományos értékeket hangsúlyozó jellemzéseket. A hitbéli meggyőződés erősödésével azonban nőtt azok aránya, akik magukra illőnek vélték a faktorba tartozó személyleírásokat, s csökkent azok aránya, akik csak mérsékelten tudtak azonosulni velük.
