Lampl Zsuzsanna (szerk.): Tanulmányok az ifjúságról - Nostra Tempora 21. (Somorja, 2014)
II. Ifjúság 2012-ben - Mrva Marianna: A dél-szlovákiai fiatalok vallássosága
A déi-szlovákiai fiatalok vallásossága 157 6. táblázat. A megkérdezettek, s azok szüleinek felekezeti hovatartozása Felekezet Válaszadó (%)Válaszadó anyja (%) Válaszadó apja (%) Római katolikus 69,9 72,7 72,5 Református 6,4 7,01 7,0 Evangélikus 5,7 6,8 7,0 Görög katolikus U 2,0 1,5 Egyéb 0,7 0,4 0,4 Felekezeten kívüli 13,0 8,8 8,8 Nem érint a kérdés-1,3 1,8 Nem tudom-0,7 0,4 Nem válaszolt 3,3 0,2 0,4 Összesen 100,0 100,0 100,0 A válaszadók döntő többsége, 83%-a a felekezeti hovatartozást illetően homogén családból származik. A megkérdezett római katolikusok 90,3%-ának mindkét szülője római katolikus, a reformátusok 69%-a két református szülő gyermeke, az evangélikusok 73,1%-a származik vallásilag homogén családból, és a felekezeten kívüliek 59,3%-ának a szülei is felekezeten kívüliek a megkérdezettek elmondása alapján. Az ugyanahhoz a felekezethez tartozó szülők gyermekei csak elvétve „térnek le a kiszabott útról”, s lesznek más vallásúak. Akik mégsem tartoznak ahhoz a felekezethez, mint a szüleik, azok is elsősorban felekezeten kívüliek lesznek, és nem más felekezethez csatlakoznak. De milyen vallásúak lesznek azok, akik szülei különböző vallási felekezethez tartoznak? Ez a kérdés azoknak a válaszadóknak a 17%-át érinti, akik konkrétan meg tudták nevezni a szüleik felekezeti hovatartozását (tehát leszámítottuk azokat, akiket nem érintette a kérdés vagy nem tudtak, illetve nem akartak válaszolni). A rendelkezésre álló adatok arról tanúskodnak, hogy nem állapítható meg egyértelmű öröklődési minta. Ugyanúgy előfordul, hogy a gyermek olyan felekezethez tartozik, mint az anyja, mint az, hogy az apja vallási hovatartozását örökli. Habár az adatok utalnak az anya vallásának enyhe fölényére, további, nagyobb mintán végzett kutatások szükségesek ennek bizonyítására. A vallási meggyőződés A kutatás alkalmával a megkérdezetteknek a 84,9%-a tartozott valamilyen vallási felekezethez, akik néhány válaszadó kivételével mindegyike a négy történelmi egyház valamelyikéhez tartozónak vallotta magát. A vallási felekezethez való tartozás azonban csak keveset árul el a vallási meggyőződésről. Ezt a témakört hozza közelebb az azt firtató kérdés, hogy a megkérdezett hisz-e valamilyen felső hatalom létezésében. A válaszadók több mint egyharmada (35,5%-a) úgy véli, hogy nem létezik semmilyen felső hatalom, s minden ötödik megkérdezett szerint habár létezik felső hatalom, mindennapi életünket nem befolyásolja. A válaszadók 45,3%-a legjobban azzal a kijelentéssel azonosult, hogy létezik felső hatalom, amely hatással is tud lenni a mindennapjainkra.
