Lampl Zsuzsanna (szerk.): Tanulmányok az ifjúságról - Nostra Tempora 21. (Somorja, 2014)
II. Ifjúság 2012-ben - Mrva Marianna: A dél-szlovákiai fiatalok vallássosága
154 Mrva Marianna 2011-ben, a legutóbbi népszámlálás alkalmával Szlovákia lakosságának nagy többsége, 62%-a a római katolikus felekezethez tartozónak vallotta magát. A lakosság fennmaradó 38%-át elsősorban a felekezeten kívüliek (13,4%), az evangélikusok (5,9%), a görög katolikusok (3,8%), a reformátusok (1,8%), valamint az egyéb vallásúak (2,4%) alkották. Ám a 2011-es népszámlálás alkalmával a lakosság több mint 10%-a nem válaszolt a vallási felekezetet firtató kérdésre. Ez az előző, 2001-es népszámláláshoz képest 7,6%-os növekedést jelent, ami feltételezhetően a 2011-es népszámlálást övező bizalmatlan közhangulatnak tudható be. Azokról, akik nem válaszoltak a kérdésre, nem tudunk semmi pontosat, viszont nagymértékű jelenlétük torzíthatja a többi adatot. Éppen ezért érdemes megnézni, hogyan változnak az arányok, ha a kérdésre nem válaszolókat kihagyjuk a számolásból, s csak a kérdésre válaszolók megoszlását vizsgáljuk az egyes felekezetek között. 3. táblázat. A lakosság felekezeti hovatartozás szerint való eloszlása a 2011-es és a 2001-es népszámlálási adatok alapján - csak a felekezeti hovatartozásukat feltüntetők, a nem válaszolók nélkül Felekezet 2011 (%) csak a kérdésre válaszadók 2001 (%) csak a kérdésre válaszadók a 2001-es és a 2011-es év különbsége Római katolikus 69,4 71,1-1,7 Evangélikus 6,6 7,1-0,5 Görög katolikus 4,3 4,2 +0,3 Református 2,0 2,1-0,1 Egyéb 2,7 2,1 +0,6 Felekezeten kívüli 15,0 13,4 +1,6 Forrás: Statisztikai Hivatal és saját számítások Ha tehát csak a kérdésre választ adók vallási felekezet szerinti megoszlását nézzük (lásd 3. táblázat) a római katolikusok aránya 2011-ben majdnem 70%-ra emelkedik, az evangélikusoké 6,6%ra, a görög katolikusoké 4,3%-ra, a reformátusoké 2%-ra, s a felekezeten kívüliek aránya 15%-ra. Ha a 2001-es népszámlálás adataival is elvégezzük ugyanezt a számolást, majd összehasonlítjuk a tíz évvel későbbi, 2011 -es népszámlálás eredményeivel, csak elhanyagolható különbségeket látunk: a római katolikusoknál aránya 2001-hez képest 1,7%-kal, az evangélikusoké 0,5%-kal, a reformátusoké pedig 0,1%-kal csökkent. Növekedés a görög katolikusok arányában állt be, akik 0,3%-kal lettek többen, s ugyancsak növekedett az egyéb felekezethez tartozók aránya 0,6%-kal, a felekezeten kívüliek aránya pedig 1,6%-kal. Ha nem vesszük figyelembe azt, hogy a populáció 10,6%-ának felekezeti hovatartozásáról semmi pontosat nem tudunk, akkor összességében a 2001-től 2011-ig terjedő időszakot tekintve a vallási hovatartozás egy stabil kategóriának mondható. Sehol nem tapasztaltunk nagy változást, ám figyelmeztető lehet, hogy ha kis mértékben is, de a történelmi egyházakhoz tartozók aránya (a görög katolikus kivételével) csökkent, növekedni pedig az egyéb vallásúak és a felekezeten kívüliek aránya növekedett. A teljes populáción kívül érdemes a vallási felekezethez való tartozást nemzetiségi bontásban is megvizsgálni. Ahogy a 4. táblázatban is látható, a teljes populációhoz képest magasabb a római katolikusok aránya mind a szlovákok, mind a magyarok körében: míg az összes megkérdezett 62%a vallotta magát római katolikusnak, a szlovákoknak a 67%-a a magyaroknak pedig 69,2%-a. A legszembetűnőbb különbség a két nemzetiség között a református vallásúak arányánál látható: míg a szlovákok között csak 0,6% a református, a magyarok között 15,3%. Ez a különbség az abszolút számokban is tapasztalható: a 2011-es népszámlálás alkalmával 26 550-en vallották magukat egyidejűleg szlovák nemzetiségűnek és református vallásúnak, valamint 70 221-en magyar nemzetisé-
