Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből - Nostra Tempora 20. (Somorja, 2014)
A jogfosztottság évei (1945 - 1948
78 A JOGFOSZTOTTSÁG ÉVEI (1945-1948) sem volt problémamentes, mivel legtöbbjük házában oda betelepült bizalmiak laktak, akik azt nem kívánták visszaadni volt tulajdonosaiknak. A hazatért 4 602 családnak így csupán nem egész fele, 2 070 (45,0%) térhetett vissza saját otthonába, 1 186-ot (25,8%) rokonainál, 1 346 családot (29,2%) pedig kiutalt lakásokban helyeztek el.133 A kialakult helyzet természetesen elmérgesítette a hazatérő magyar deportáltak és a vagyonúkba betelepült szlovák telepesek és bizalmiak közötti viszonyt. Az egyes településekről beérkező rendőri jelentések szerint a hazatérők a helyi magyar lakosság segítségével akár erőszakkal is megpróbálták visszaszerezni vagyonukat, a magyar falvakban magukat kellemetlenül érző bizalmiak közül ezért a deportáltak hazatérésével párhuzamosan 376 bizalmi és családja eltávozott a nekijuttatott gazdaságból, s visszatért eredeti otthonába.134 A Csehországból hazatért deportált magyarok elhelyezési gondjait a szlovák pártszervek végül 1949 őszén sajátos módon egy másik telepítési akcióval, az osztályszempontból és politikailag megbízhatatlannak minősített magyarok Csehországba telepítésével, illetve a hazatért deportáltaknak az ő birtokukban és házukban való elhelyezésével próbálták megoldani. A Délakció megnevezést kapott terv végrehajtására azonban már nem került sor, mivel azt az erőteljes magyarországi tiltakozást követően a prágai pártvezetés az előkészületek utolsó szakaszában leállította.135 A deportáltak túlnyomó többsége, mintegy 90%-uk - részben még 1947-1948 folyamán engedély nélkül, részben pedig 1949 első hónapjaiban szervezett formában - visszatért tehát szülőföldjére, a szlovákiai magyarság eredetileg végérvényesre tervezett csehországi széttelepítése így a másik nagy kitelepítési akcióval, a lakosságcserével ellentétben nem járt tartós következménnyel, s a deportálások nem váltak a dél-szlovákiai etnikai arányok megváltoztatásának eszközévé. A visszaemlékezők vallomásai mégis arról tanúskodnak, hogy a szlovákiai magyar kisebbség történelmi emlékezetében a felvidéki magyarság második világháború utáni hármas tragédiája - a Magyarországra való áttelepítés, a reszlovakizáció és a csehországi deportálás - közül a szülőföldjéről, otthonából való elűzése, az ezzel járó vagyonvesztése és az idegen nyelvi környezetben való szétszórattatásának veszélye miatt a mai napig a deportálások jelentik a legnehezebben feldolgozható sérelmet.136 133 Bobák, Ján: Maďarská otázka... i. m. 140. p. 134 SNA, ÚV KSS, 792. d., Zasadnutie Predsedníctva ÚV KSS 7.9.1949; vo. Bobák, Ján: Maďarská otázka... i. m. 141-142. p. 135 A Dél-akcióra 1. Šutaj, Štefan: „Akcia Juh. “ Odsun Maďarov zo Slovenska do Čiech v roku 1949. Praha, Ústav pro suodobé dêjiny AV ČR /Seäity Ústavu pro soudobé dëjiny AV ČR, Sv. 8/, 1993. 136 Vő. Szarka László (szerk.): A szlovákiai magyarok... i. m. 14. p.
