Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből - Nostra Tempora 20. (Somorja, 2014)
Úton a rendszerváltás felé (1988 - 1989)
46. kép. ,,A Magyar Televíziónak nincs joga beavatkozni belügyeinkbe.” (Új Szó, 1989. április 20.) 10. A csehszlovákiai magyarság és a rendszerváltás éve... deklarálta. Az ilyen demagógiát kommunistaként is és magyarként is elítélem. A műsor nem'segítette eló a nyílt tájékoztatást, de .Összezavarta az emberekei, főleg a fiatalokat, akik nem emlékezhetnek a két évtizeddel ezelőtti eseményekre. Ez a műsor ráadásul ártott a Duna mindkét oldalán élő magyarok érdekeinek, az országaink közötti kapcsolatoknak. KOVÁCS BARNABÁS, a Királyhelmeci (Kráľovský Chlmec) Állami Gazdaság közgazdásza: A csehszlovák tömegtájékoztató eszközök sosem sajátították ki maguknak a jogot az 1956-os magyarországi események értékelésére, s méginkább nem tették lehetővé az akkori évek lejáratott politikusai számára, hogy kinyilatkoztassák ítéletüket, elmondják véleményüket, úgy ahogy azt a Magyar Televízió tette az Alexander Dubčekkel készült beszélgetés által. Ezt a szocialista államunk belügyeibe való durva beavatkozásnak tartom. Ezt a nézetet vallja sok munkatársam, akik szintén Csehszlovákiában élő magyar nemzetiségű állampolgárok. Nem tudunk magyarázatot találni arra, milyen célt követett a Panoráma ennek a beszélgetésnek a közlésével. Az 1968-as évek elfogult leírásával, értelmezésével, Alexander Dubček a Magyar Népköztársaság állampolgárait szó szerint tévesen tájékoztatta a húsz évvel ezelőtti időszakról, de Csehszlovákia mai helyzetéről is. Mindez nem válik a szocialista országok internacionalista összetartásának javára. háborodást keltenek. Az objektivitás mellőzésében olyan messzire mennek, hogy mindazt, amit 1948 februárja óta a nemzetiségi politikában elértünk - s ez nem kevés -, rossznak, tévesnek tartják. Nem látják vagy nem akarják látni, hogy alapvetően megváltozott a Csehszlovákiában élő magyar dolgozók élete, hogy a délvidéken új városok és falvak épültek fel. Az 1965-Ös;'árvíz. idején elsősorban jí ma. gyarok által lakott teíepöTések Szenvedtek károkat. A, cseh és a szlovák nemzet ségítséger'plyan határpzott volt, hogy az árvízkárosult települések újjáépítse rekordgyorsasággal ment végbe. Ez az internacionalizmus gyakorlati megnyilvánulása, amit semmilyen demagógiával sem «lehet kiradírozni. Tagja vagyok a Csemadoknak, amely Érsekújvárban aktív és sokrétű tevékenységet végez. Szervezetünk megalakulása 40. évfordulójának közelmúltban! ünnepségein elmondtuk, hogyan és mit akarunk tenni, hogy elősegítsük nemzetiségünk, közös hazánk kulturális felvirágzását Ebben a kommunista párt és a nemzeti bizottságok teljes támogatását élvezzük. Amikor Csehszlovákiában járnak a budapesti televízió munkatársai, miért nem rögzítik az ilyen tetteket is? Bosszant engem, hogy inkább a csődöt vallott politikusnak, Alexander Dubčeknak engedtek teret Mi, akik az 1968-as tragikus események tanúi voltunk, tudjuk, hogy a dolgok nem úgy történtek, mint ahogy 6 a kamera előtt hez. Képletesen azt szoktuk mondani, bármilyen nyelven is beszéljünk, mindanynyian egy hajón utazunk. Ezért sajnálatos, hogy a Magyar Televízió egyes műsoraival ennek a viszonynak a megbontására törekszik. Végsősoron az az állítás sem helytálló, hogy a magyaroknak Csehszlovákiában meg kell tanulniuk szlovákul. Ott, ahol nernzetiségek is élnek, kétnyelv.ú$óg érvényesül. Az említett . kötelességet a jog sem rögzíti és agyakoriatban sem alkalmazzák. 'Természetesen ha a magyar nemzetiségűek, főleg a fiatalok megtanulnak szlovákul,- az ó érdeküket szolgálja, hogy jobban érvényesüljenek az életben. Nem értem, a budapesti televízióbar miért nem akarják megérteni ezt az egyszerű dolgot. A Panoráma című müsoi alkotói minderre az Alexander Dubčekke készített interjúval tették fel a koronát Olyan embernek adtak nyilvánosságot aki fő részese volt a húsz évvel ezelőtt tragikus eseményeknek. Ügy érzem a Magyar Televízió szerkesztői az ilyer műsorokkal valótlanságot terjesztenél a magyar dolgozók körében, de Dél- Szlovákia dolgozói, s főleg fiatalsága körében is. BAJTKO KÁROLY, nyugdíjas, Érsekújvár (Nové Zámky). Magyar nemzetiségű lévén a budapesti televízió műsorát is nézem. Az utóbbi időben egyes adásai a Csehszlovákiában élő magyai nemzetiségű állampolgárok körében felhasonlók nem járulnak hozzá a két állam jószomszédi kapcsolataihoz. VAJÁNYI LÁSZLÓ, nyugdíjas, Buzita (Buzlca), Kassa (Košice)-vidéki járás: Alexander Dubček nyilatkozatát láttam, de ki kell jelentenem, hogy jelentős fenntartásaim vannak. Átéltem a válságos éveket s ha azt, ami a politika színterén akkor történt, összehasonlítom a CSKP KB egykori első titkárának szavaival, úgy vélem, hogy az akkori eseményeket a saját javára szépíti meg* kihasználva, hogy nem kis idő telt el azóta. Saját határozat-, lanságát, hogy. képtelen volt a pártban és a társadalomban kialakult válság fölébe kerekedni, szép szavakkal szeretné igazolni. A meg nem értett reformátorszerepben tetszeleg, s a szövetségeseink részéről gyakorolt erőszak áldozataként mutatja be magát. Ez nem tisztességes. Csodálkozom azon, hogy a Magyar Televízió teret ad egy ilyen embernek. SIMON FERENC, a komáromi (Ko^ márno) hajógyár információs és propagandaosztályának ^zetője: Sosem titkoltam és nem is kellett titkolnom, hogy magyar nemzetiségű vagyok. Szintúgy vallom, hogy közös hazánk, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság teljesjogú állampolgára vagyok. Olyan gyárban dolgozom, ahol már régen leszoktunk arról, hogy az embereket a nemzetiségük szerint soroljuk be. Nálunk a döntő szempont az. hogy milyen ember, hogyan viszonyul a kollektívához, a feladatok teljesítésé(pa) - A Magyar Televízió hétfő esti Panoráma című műsora egy részt sugárzott abból a háromórás beszélgetésből, amelyet Alexander DübÓékkel készített. Dubček, aki 1968 januárja és 1969 áprilisa között a CSKP KB első titkára volt, elfogultan és a történelmi valóságnak nem megfelelően értékelte az 1968-1969-es válságos évek eseményeit, valamint a szocialista közösségen belüli kapcsolatokat. Az alábbiakban közöljük azokat az első reagálásokat, amelyek a hazánkban élő magyar nemzetiségű állampolgároktól érkeztek. NOSÁL GYULA, az SZLKP Rimaszombati (Rimavská Sobota) Járási Bizottságának munkatársa: A Panoráma műsorának tartalma valósággal felháborított engem. Nem tudom megérteni, mi vezette a műsor összeállítóit arra, hogy Alexander Dubčeket állítsák a kamera elé. Tegnapelőtt Gömörújfaluban (Gemerská Ves) részt vettem egy párttaggyűlésen, ennek az alapszervezetnek többnyire idősebb kommunisták a tagjai. Spontán módon ítélték el azt, amit Dubček mondott. Hogy ô kezdte volna az átalakítást? Túl nagy merészség ilyet állítania magáról! Nem tehetek mást, arra kérem központi szerveinket, kérjenek magyarázatot a Magyar Televíziótól. Tiltakozom - s nemcsak én - a történelmi tények ilyen meghamisítása ellen. AJanulságok című dokumentum világosan megmutatja, ki volt Dubček, s miként kellett társadalmunknak megszenvednie az ő „politikáját". A Panoráma műsora és az ehhez Dolgozóink elítélik a Panoráma műsorát A MAGYAR TELEVÍZIÓNAK NINCS JOGA BEAVATKOZNI BELÜGYEINKBE ■
