Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből - Nostra Tempora 20. (Somorja, 2014)
Úton a rendszerváltás felé (1988 - 1989)
266 ÚTON A RENDSZERVÁLTÁS FELÉ (1988-1989) a testvérmegyei és testvérvárosi kapcsolatok erősítését, a magyarországi szlovákság igényeinek fokozottabb támogatását, s a Magyarok Világszövetsége és a Csemadok kapcsolatainak rendszeresítését és intézményesítését. A felvázolt terveknek a csehszlovák féllel való elfogadtatása a feljegyzés szerint számos akadályba ütközhet, s a cseh és főleg a szlovák lakosság részéről is kiválthat „nacionalista ellenhatásokat”. A jelenlegi helyzetben azonban - zárta fejtegetését az elemzés -, amikor a magyar alternatív szervezetek is különösen érzékenyek a nemzetiségi probléma iránt, s nemzetközi szinten is egyre inkább előtérbe kerül a nemzetiségi kérdés, „a leginkább járható, s a káros negatív hatásokat leginkább kezelhető útnak a két ország hivatalos szintjein való még szorosabb, kiteijedtebb együttműködést és a kölcsönös bizalom erősítését tartjuk”.794 10.2. A MAGYAR-CSEHSZLOVÁK KÉTOLDALÚ KAPCSOLATOK VÁLSÁGA A magyar-csehszlovák kapcsolatok 1989 nyarára, illetve őszére - a magyar Külügyminisztérium által megfogalmazottakkal ellentétben - nemhogy nem javultak, hanem a korábbiakhoz képest is romlottak. Az államközi kapcsolatok fagyosabbá válásával párhuzamosan, részben azok függvényeként, tartózkodóbbá vált a csehszlovák vezetés viszonyulása a magyar kisebbséghez és beadványaihoz is. A kezdeti óvatos párbeszédet és ígéreteket, amelyek a Jogvédő Bizottság memoranduma kivételével valamennyi beadvány kapcsán elhangzottak, a párt- és állami szervek részéről hallgatás és elutasítás követte. A helyzet ilyetén alakulásában meghatározó szerepe volt a Magyar Televízió Panoráma című műsora magyar kisebbségről szóló áprilisi adásainak és Dubček-interjújának, a nagymarosi vízlépcső építésének felfüggesztéséről hozott magyar kormányhatározatnak, az 1956-os magyarországi és az 1968-as csehszlovákiai események magyar átértékelésének, illetve mindezek csehszlovákiai fogadtatásának. A felsorolt s a magyar-csehszlovák kapcsolatok döntő feszültségforrásává vált események közül kisebbségi vonatkozásai a Panoráma adásainak, részben pedig a vízlépcső kérdésének voltak, az alábbiakban ezért elsősorban ezek tárgyalására és a róluk szóló külügyi iratok ismertetésére szorítkozunk. 10.2.1. A Panoráma magyar kisebbséggel foglalkozó adásai és utóéletük Az 1989-es esztendő a rendszerváltás egyik szimbólumaként is emlegetett Panoráma legemlékezetesebb éve volt. A Chrudinák Alajos főszerkesztő által vezetett műsor rendszeresen foglalkozott a határon túli magyarság helyzetével, interjúalanyai között pedig a kelet-európai kommunista rezsimek több kitagadott egykori magas rangú politikusa, illetve ellenzékije is szerepelt, mint például a jugoszláv Milovan Gyilasz, a szlovák Alexander Dubček vagy a cseh Václav Havel. 1989 áprilisában a Panorámának összességében négy olyan adása volt, amelyekre a csehszlovák politikai vezetés korábban nem tapasztalt hevességgel reagált. A Panoráma 1989. április 3-án és 10-én a csehszlovákiai magyar kisebbség helyzetét bemutató, a csehszlovák nemzetiségi politikát mindeközben meglehetősen kritikusan értékelő kétrészes összeállítást közölt. Tóth József főkonzul a két adás csehszlovákiai fogadtatását ismertető április 12-i jelentésében arról számolt be, hogy az adásoknak mind a magyar kisebbség, mind a szlovák politikai vezetők körében negatív visszhangja volt. A főkonzulátus munkatársai előtt 794 MNL OL, KÜM-TÜK, 1989-Csehszlovákia, 27. d., 004649/1-1989. A szlovákiai magyar nemzetiség aktivizálódása, s feladataink, lehetőségeink igényeik kielégítésére.
