Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből - Nostra Tempora 20. (Somorja, 2014)
A Prágai Tavasz időszaka (1968 - 1969)
240 A PRÁGAI TAVASZ IDŐSZAKA (1968-1969) venská, a különböző szlovák intézmények és szervezetek, illetve magánszemélyek részéről megfogalmazott módosító javaslatok különösen a kisebbségek hivatalos nyelvhasználati jogát és az anyanyelvi művelődés jogát biztosító kitételekre vonatkoztak, s ismét megszaporodtak a szlovák nyelv hivatalos államnyelvvé nyilvánítását szorgalmazó követelések is.717 A tervezettel szembeni szlovák ellenvetések végül elérték céljukat, s az alkotmánytörvény végleges változatának kidolgozása során azok egy részét figyelembe vették. Noha a Csemadok KB 1968. október 20-i galántai ülése kiállt a szervezet által megfogalmazott és az alkotmánytörvény tervezetében is szereplő elvek mellett, a tervezet szövegét egy nappal annak parlamenti elfogadása előtt - az eseményeket egyre inkább meghatározó Gustáv Husák utasítására - a nemzetiségek számára hátrányos módon módosították.718 Aprágai Nemzetgyűlés a nemzetiségi alkotmánytörvényt végül 1968. október 27-én, a föderációs alkotmánytörvénnyel egy időben, annak mintegy kiegészítéseként fogadta el. A nemzetiségi alkotmánytörvény a nemzetiségeket kollektív jogokkal ruházta fel és államalkotó elemnek ismerte el, kerettörvény jellege miatt azonban jórészt csupán kiegészítette és rendszerbe foglalta a már korábban is létező kisebbségi jogokat, amelyeket ráadásul - a korábbi gyakorlat szerint - már személyekre szűkített le. A nemzetiségek államalkotó szerepének elismerése tekintetében ezen túlmenően a nemzetiségi és a föderációs alkotmánytörvény között is jelentős eltérés mutatkozott. Amíg ugyanis az előbbi a magyarokat, a németeket, a lengyeleket és az ukránokat (ruszinokat) is államalkotó elemnek ismerte el, addig az utóbbi a köztársaságot a csehek és szlovákok államaként definiálta. A 144/1968. számú nemzetiségi alkotmánytörvény 2. cikkelye kimondta a nemzetiségek „létszámuknak megfelelő” képviselethez való jogát a képviseleti testületekben és más választott szervekben, 3. cikkelye biztosította számukra többek között az anyanyelvükön való művelődés, a nemzetiségi kulturális-társadalmi szervezetekben való tömörülés, a saját nyelvű sajtó és tájékoztatás, az általuk lakott területen pedig nyelvük hivatalos érintkezésben való használatának jogát. Az 5. cikkely kilátásba helyezte az alkotmánytörvényt konkretizáló végrehajtási törvények, valamint olyan nemzeti tanácsi törvények kidolgozását, amelyek meghatározzák, hogy mely képviseleti testületek és végrehajtó szervek mellett létesüljenek a nemzetiségi jogok érvényesítését biztosító szervek. Az utolsó pillanatban módosított jogszabályból kimaradtak a nemzetiségek önigazgatását, gazdasági és kulturális egyenjogúságát és az államhatalom gyakorlásában való egyenjogú részvételét szavatoló részek. Nyelvük hivatalos érintkezésben való használatának lehetőségét az általuk lakott területre korlátozták, az arányos helyett a „megfelelő” képviselethez való jogukat rögzítették, amit ráadásul a végrehajtó szervek mellőzésével a választott szervekre szűkítettek. A beavatkozás annyira váratlan volt, hogy először még az Új Szóban is az eredeti, módosítatlan szöveg jelent meg, s csupán több mint egy hét elteltével a módosított, végleges változat.719 717 L. pl. Pravda, 1968. október 14. Predísť nepriaznivým dôsledkom, 4. p. 718 FKJ, Csemadok irattára, KB-VI-3. A Csemadok KB Vili. ülése; Zsilka László: Alkotmányhamisítás 1968-ban. II. Vasárnap, 1994. január 30., 5. p. 719 L. az Új Szó 1968. október 29-i és 1968. november 7-i számát.
