Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből - Nostra Tempora 20. (Somorja, 2014)
A Prágai Tavasz időszaka (1968 - 1969)
228 A PRÁGÁI TAVASZ IDŐSZAKA (1968-1969) Alexander Dubček első titkárrá választását, amellett hogy határozatot hozott a párt- és közélet demokratizálásának megvalósításáról és a párt akcióprogramjának kidolgozásáról, kimondta az új nemzetiségi politika alapelvei kidolgozásának szükségességét is.686 Az Alexander Dubček nevével fémjelzett reformfolyamatban ezt követően 1968 márciusában megszüntették a sajtócenzúrát, megtörténtek az első lépések a gazdaság megreformálása és a cseh-szlovák államjogi viszonynak egy föderáció formájában történő újrarendezése felé, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége, a Csemadok pedig a párt felkérésének eleget téve - az ukrán kulturális szövetséghez hasonlóan - kidolgozta a nemzetiségi kérdés rendezésére vonatkozó javaslatait, hogy azokat beépíthessék a párt készülő akcióprogramjába. A Csemadok Központi Bizottságának 1968. március 12-i ülésén elfogadott javaslatok nem voltak előzmény nélküliek. A szövetség vezetése a párt és a Szlovák Nemzeti Tanács felkérésére a hatvanas évek folyamán már több olyan beadványt is eljuttatott a párt- és állami szervekhez, amelyekben megfogalmazta a magyar kisebbség kulturális életének, oktatásügyének és intézményrendszerének fejlesztésére vonatkozó elképzeléseit, ráadásul képviseltette magát a XIII. pártkongresszus előtt létrehozott interdiszciplináris bizottságban is. A szlovákiai magyarság legjelentősebb társadalmi erejétől ekkor már egyébként sem álltak távol az érdek-képviseleti törekvések. Noha a Csemadok eredendően kulturális egyesület volt, a magyar lakosság megalakulásától fogva hajlamos volt nemcsak kulturális, hanem érdekvédelmi szervezetének is tekinteni. A szervezet részéről időnként már korábban is megnyilvánuló ilyen irányú törekvéseket az állampárt általában igyekezett elfojtani, a hatvanas évek, különösen pedig a prágai tavasz szabadabb politikai légkörében azonban a kommunista párt a Csemadokot gyakorlatilag partnerként kezelte, így az tevékenyen bekapcsolódhatott a rendszer demokratizálásáért, ezen belül is elsősorban a nemzetiségek jogállásának rendezéséért folytatott küzdelembe. A Csemadoknak a nemzetiségek helyzetének rendezését az önigazgatás és a kollektív kisebbségi jogok alapján szorgalmazó javaslata, támogatásáról biztosítva a demokratizálási folyamatot és az ország föderatív átszervezését, síkra szállt többek között a kisebbségi jogok alkotmányos szabályozásáért és az arányos nemzetiségi részvétel biztosításáért a választott és végrehajtó szervekben. A törvényhozó és végrehajtó szervek mellett a nemzetiségek képviselőiből álló nemzetiségi szervek: a prágai Nemzetgyűlés és a pozsonyi SZNT keretében Nemzetiségi Bizottság, a prágai kormány mellett nemzetiségi titkárság, a szlovák kormány, azaz a Megbízottak Testületé keretében Nemzetiségi Megbízotti Hivatal (vagyis minisztérium) létrehozását szorgalmazta. A javaslatok között szerepelt a magyarság számára hátrányos 1960. évi közigazgatási elrendezés kiigazítása és a nemzetiségi szempontból egységes járások létrehozása, a nemzetiségi iskolahálózat fejlesztése és önálló irányításának megteremtése, nemzetiségi tudományos és kulturális intézmények létesítése, valamint az 1945 után hozott magyarellenesjogszabályok felülvizsgálása és a diszkriminációs rendelkezések eltörlése.687 686 Štefanský, Michal (zost): Slovensko v rokoch 1967-1970. Výber dokumentov. Bratislava, Komisia vlády SR pre analýzu historických udalostí z rokov 1967-1970, 1992, 6-14. p. 687 FKI, Csemadok irattára, KB-IV-5. A Csemadok Központi Bizottságának állásfoglalása Csehszlovákia Kommunista Pártja és Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának januári határozatához és javaslata a nemzetiségi kérdés megoldásához; a fejezetben felhasznált korabeli források és sajtócikkek nagy részét közzétette Popély Árpád; 1968 és a csehszlovákiai magyarság. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet/Fontes Históriáé Hungarorum, 3./, 2008.
