Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből - Nostra Tempora 20. (Somorja, 2014)

A kommunista hatalomátvételtől a magyar forradalomig (1948 - 1956)

218 A KOMMUNISTA HATALOMÁTVÉTELTŐL A MAGYAR FORRADALOMIG... A CSKP KB 1956. december 5-6-i ülése a magyarországi eseményeket A jelenlegi nemzet­közi helyzet és a párt feladatai című napirendi pont keretében tárgyalta. A nemzetközi helyze­tet elemző Antonín Novotný első titkár az egész magyarországi eseménysort ellenforradalom­nak minősítette, annak csehszlovákiai vonatkozásairól szólva pedig úgy értékelte, hogy az értel­miség és a fiatalság nagy többsége kitartott a szocializmus mellett. A forradalom szlovákiai, a szlovákiai magyarságra gyakorolt hatásáról az ülés szlovák küldöttei számoltak be, s vala­mennyiükre jellemző volt, hogy igyekeztek elbagatellizálni annak hatását. Rudolf Strechaj, a Megbízottak Testületének elnöke szerint a szlovákiai magyarok és ukránok a „csehszlovák szo­cialista hazafiságból” jelesre vizsgáztak, amivel bebizonyították, hogy nagyra értékelik a párt és kormány nemzetiségi politikáját.662 Hasonlóan vélekedett az SZLKP KB Irodájának a magyar forradalom szlovákiai visszhangjá­val és a párt tevékenységével foglalkozó december 7-i ülésén Karol Bacílek is. Az SZLKP KB első titkára szerint „a magyar nemzetiségű lakosság körében még soha nem nyilvánult úgy meg a Csehszlovák Köztársaság iránti hazafias érzés, mint ebben az időben. A magyar nemzetiségű dol­gozók köztársaságunkat túlnyomó többségükben a hazájuknak tekintik.”663 Bacílek ugyanezt az SZLKP KB december 12-13-i ülésén is megismételte, azzal a különbséggel, hogy itt már nemcsak a magyar, hanem az ukrán lakosság „hazafias érzésének” megnyilvánulásáról is beszélt, ahhoz a megállapításához pedig, hogy a magyar nemzetiségű dolgozók a köztársaságot a hazájuknak tekin­tik, hozzáfűzte azt is, hogy „Csehszlovákia Kommunista Pártját pedig a pártjuknak”.664 A csehszlovák párt- és állami vezetés tehát a magyar kisebbségnek az 1956-os magyar for­radalom alatti tartózkodó magatartásából azt szűrte le, hogy a magyar lakosság elégedett saját helyzetével, kiállta a csehszlovák szocialista hazafiság próbáját, tanúságot tett Csehszlovákia iránti hűségéről, ami annak köszönhető, hogy hazájának tekinti Csehszlovákiát és nagyra érté­keli a párt nemzetiségi politikáját. Tény, hogy a magyar forradalom a csehszlovákiai magyar­ság körében - akárcsak az ország szlovák és cseh lakossága körében sem - nem váltott ki szer­vezett megmozdulást. A magyar lakosság fokozott érdeklődéssel figyelte ugyan a magyaror­szági eseményeket, rokonszenve azonban csupán elszigetelt szimpátiamegnyilvánulásokra (pl. gyászszalag viselése egyes középiskolákban, templomi himnuszéneklés, honvédsírok megko­szorúzása, az „ellenforradalmat” elítélő nyilatkozatok aláírásának megtagadása)665 korlátozód­hatott, s értelmetlennek tartotta a forradalom melletti nyílt kiállást.666 662 NAČR, ÚV KSČ, f. 01, sv. 51, a. j. 55, Zasedání ÚV KSČ 5.-6. prosince 1956.; vö. Hajdú Tibor: „A magyar reak­ció népellenes puccsa”. A Csehszlovák KB 1956. december 5-6-i ülése a magyarországi eseményekről. In Évkönyv II. Budapest, ’56-os Intézet, 1993, 125-131. p. 663 SNA, ÚV KSS, 934. d., Zpráva o činnosti Komunistickej strany Slovenska a uplatňovaní jej vedúcej úlohy na Slovensku počas udalostí v Maďarsku. 664 SNA, ÚV KSS, 1836. d., Zasadanie ÚV KSS, konané v dňoch 12-13. decembra 1956; Karol Bacílek december 12-i beszámolójából részleteket közöl Popély Árpád (szerk.): Iratok... i. m. I. 411-412. p. 665 A magyar kisebbségnek a forradalomra való reagálására 1. Simon Attila: A szlovákiai magyarok... i. m.; Szesztay Ádám: Nemzetiségi kérdés... i. m. 36-44. p. 666 Levéltári forrásokkal nem támasztható alá a korabeli nyugati sajtónak (The New York Times, 1956. november 2., The Times, 1956. december 7., Neue Züricher Zeitung, 1957. augusztus 14.) a magyar emigráns kiadványok (pl. Révay István: A csehszlovákiai magyarság mai helyzete. Katolikus Szemle, 10. évf. [1958] 2. sz. 80. p.; Brogyányi, Coleman [Kálmán]: Hungary’s Fight for Freedom and the Hungarian Minorities. In Hungarians in Czechoslovakia. New York, Research Institute for Minority Studies on Hungarians Attached to Czechoslovakia and Carpato-Ruthenia, 1959, 94—95. p.) által is átvett állítása, hogy egyes dél-szlovákiai városokban: Ersekújvá­­rott, Nyitrán, Léván, Losoncon, Szepsiben, Kassán és Nagykaposon rendszerellenes tüntetések zajlottak volna, (vö. Szesztay Ádám: Nemzetiségi kérdés... i. m. 40-41. p.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom