Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből - Nostra Tempora 20. (Somorja, 2014)
A kommunista hatalomátvételtől a magyar forradalomig (1948 - 1956)
202 A KOMMUNISTA HATALOMÁTVÉTELTŐL A MAGYAR FORRADALOMIG... A János vitéznél is nagyobb nemtetszést váltott ki politikai körökben a Rákóczi hadnagya című film, s a két „baráti ország” viszonylatában példátlan lépésre késztette a csehszlovák pártvezetést: a CSKP KB Politikai Irodája - vélhetően a szlovák kommunisták kezdeményezésére - 1954. október 13-án a film csehszlovákiai vetítésének betiltásáról határozott.605 A tilalmat Karol Bacílek szlovák párt-elsőtitkár a nála bemutatkozó látogatást tévő Mányik Pál fökonzul előtt azzal indokolta, hogy „igen nagy visszatetszést keltett”, hogy jóllehet a film Szlovákia területén játszódik, csupán egy szlovák szerepel benne, s az is áruló. Ráadásul „soviniszta demonstrációkra” adott lehetőséget, pozsonyi és kassai vetítése közben ugyanis a nézők közbekiabáltak, hogy nincs szükség a szlovák nyelvű feliratozásra.606 Nem kerülte el a főkonzul figyelmét az Új Szó 1954. november 18-i számának „János vitéz” és még néhány kérdés című írása sem, amely a daljáték losonci bemutatója apropóján - nyilván felsőbb utasításra - a magyar darabokkal szemben már korábban megfogalmazott fenntartásokat foglalta össze, a bírálatból azonban a János vitéz és a Rákóczi hadnagya mellett ezúttal már kijutott a Csínom Palkó című operettnek is. A főkonzul szerint, noha a film betiltása és a magyar zászló szerepeltetésének bírálata indokolatlan, a film elkészítésénél „komoly hibát” követtek el azzal, hogy nem vették figyelembe a szlovákok érzékenységét. Ezért „helyes lenne - vélte a főkonzul -, ha valamilyen formában a magyar sajtó igazolná a szlovák elvtársak elítélő véleményét és figyelmeztetné kulturális szerveinket arra, hogy a jövőben véletlenül se sértsék meg barátaink érzékenységét”.607 Végül terítékre került a Rákóczi hadnagya a főkonzulátusnak a magyar állami ünnep alkalmából rendezett 1955. április 5-i fogadásán is. Itt Bacílek párt-elsőtitkár - a főkonzul szavai szerint - „visszatért kedvenc témájához”, s a fogadáson részt vevő magyar filmdelegáció előtt ismét előadta a filmmel kapcsolatos kifogásait. Bacílek ezúttal kifogást emelt az ellen is, hogy a filmben szereplő városokat, „noha Szlovákia területén vannak”, magyar jellegűnek ábrázolják, s azt a javaslatot is megfogalmazta, hogy a magyar szótárból iktassák ki végre a „Felvidék” kifejezést, amely helyett a Szlovákiát kellene használni.608 7.3.10. A komáromi szobrok átvételének és a pozsonyi Petőfí-szobor újbóli felállításának kérdése A mai napig a magyar diplomáciai jelentések és külügyi iratok az egyetlen forrásai az 1945-1946-ban eltávolított komáromi szobrok magyar átvételére irányuló kezdeményezésnek, s ugyancsak a prágai és pozsonyi magyar külképviselet jelentéseiből tájékozódhatunk a pozsonyi Petőfi-szobor újbóli felállításának terveiről és előzményeiről. Az eltávolított komáromi szobrok esetleges átvételének kérdése a magyar diplomácia részéről merült fel még 1948 tavaszán, az utóbb megváltozott politikai viszonyok következtében mégis a magyar fél volt az, amely 1949-1950 fordulóján már visszakozott és elhárította átszállításukat Magyarországra. A gondolatot 1948. május 13-án Berecz Kálmán pozsonyi magyar meghatalmazott vetette fel Daniel Okáli belügyi megbízott előtt, mivel olyan hírek birtokába jutott, hogy Jókai Mór, Klapka György honvéd tábornok és Király József püspök szobrát Pozsonyba akaiják szállítani azzal a céllal, hogy ott beolvasszák őket. Az ügyben Okáli azonnal táviratozott a Komáromi Járási Közigazgatási Bizottságnak, amelytől azt a választ kapta, 605 Kiss József: Múltkultusz és történelemértelmezés. Új Szó, 2006. április 11., 11. p. 606 MNL OL, PF-TÜK, 5. d., 28/1954.szig.titk. Látogatás Bacílek elvtársnál. 607 MNL OL, PF-TÜK, 5. d., 32/szig.titk.l954. Magyar darabok bírálata az Új Szóban. 608 MNL OL, PF-TÜK, 7. d., 69/szig.titk./1955. Beszélgetés Bacílek elvtárssal.
