Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből - Nostra Tempora 20. (Somorja, 2014)

A kommunista hatalomátvételtől a magyar forradalomig (1948 - 1956)

7. A prágai és pozsonyi magyar külképviselet és a csehszlovákiai magyarság... 193

gük volna - továbbra sem jár magyar iskolába. Ennek okait a követ részben a magyar szülők félelmére, részben a gyorstalpalókon kiképzett magyar pedagógusok nem megfelelő felkészültségére és a magyar iskoláknak a szlovákokénál ebből adódó alacsonyabb színvonalára, részben pedig a magyar főiskola hiányára és a tizenegy éves iskolák nem kielégítő számára vezette viszsza, de bírálta az Új Szónak és a Csemadok vezetőinek a hozzáállását, illetve negatív példáját is. Véleménye szerint az Új Szó „kerüli a magyar iskolák témáját, főleg Pozsonnyal és Kassával kapcsolatban”, sokakat pedig az tart vissza gyermekeik magyar iskolába íratásától, hogy a Csemadok több vezetőjének gyermeke sem jár magyar iskolába. A követ szerint az egyik magyar szülő meg is jegyezte: „a Csemadok-vezetők abból élnek, hogy magyarok, de nem érzik magukat magyaroknak”.561

Amint arra Horváth követ is utalt, a kisebbségi magyar oktatásügy hiányosságai közé tartozott, hogy a magyar középiskolát végzett diákok számára nem nyílt lehetőség felsőfokú tanulmányaik anyanyelvükön való folytatására. Ennek lehetővé tétele elől a szlovák politikai vezetés mereven elzárkózott. A székelyföldi magyarság számára autonómiát biztosító új román alkotmány kapcsán Július Ďuriš, a Megbízottak Testületének elnöke 1952 októberében nyíltan kijelentette az őt meglátogató Boldoczki követ és Füredi főkonzul előtt, hogy arról „szó sem lehet”, hogy Szlovákiában önálló egyetemet állítsanak fel „pár százezer” magyar részére.562

Füredi fökonzul az 1953-as évről készült összefoglaló jelentésében ezzel szemben - igaz, a konkrétumok részletezése nélkül - már azt az értesülését közölte a Külügyminisztériummal, hogy az illetékes szervek állítólag foglalkoznak a kérdéssel, s a következő iskolaévben biztosítva lesz a párhuzamos magyar nyelvű felsőfokú oktatás.563 A főkonzul által jelzett szándékról, hacsak nem a pedagógusképzésre utalt, nincs tudomásunk. Magyar nyelvű felsőfokú tanulmányok folytatására a pártállami évek alatt mindvégig csupán a pedagógusképzésben volt lehetőség: az ötvenes években a pozsonyi Felsőbb Pedagógiai Iskola, a hatvanas évektől kezdődően pedig a nyitrai Pedagógiai Kar magyar tagozatán.564

7.3.6. A Megbízottak Testületé 1952. évi határozatai

Az ötvenes években általában nem jogi normák, hanem párt- és kormányhatározatok formájában történtek kísérletek a magyar kisebbség helyzetének további rendezésére, a magyar lakosságnak az ország politikai, társadalmi és gazdasági életébe történő reintegrálására. A legjelentősebbek ezek közül - a szlovák pártelnökség már tárgyalt 1950. januári határozatcsomaga mellett - az 1952. június 17-i kormányhatározat, valamint a Megbízottak Testületének a kormányhatározattal azonos tartalmú, de részletesebb utasításokat tartalmazó július 1-jei határozatai voltak. A közel egyéves előkészítést követően meghozott határozatok elrendelték többek között a dél-szlovákiai nemzeti bizottságok magyarokkal történő kiegészítését, magyarok vezető tisztségekbe való kinevezését, a magyar nyelv használatának biztosítását a hivatalos érintkezésben,

561 MNL OL, KÜM-admin., Csehszlovákia, 33. d., 011949/1953. Pozsonyi magyar iskolák kérdése; uo., 28. d., 05635/1954. Szlovákiai magyar iskolák kérdése.

562 MNL OL, KÜM-TÜK, Csehszlovákia, 54. d., 001898/1952. Beszélgetés Ďuriš és Kugler elv. a magyar nemzetiségi kérdésekről.

563 MNL OL, PF-TÜK, 5. d., 11 /szig.titk. 1954. Év végi összefoglaló az 1953. évről.

564 A magyar nyelvű pedagógusképzésre 1. László Béla: A (cseh)szlovákiai oktatásügy szerkezete, valamint közigazgatási és jogi keretei 1945 után. In Tóth László (szerk.) - Filep Tamás Gusztáv (társszerk.): A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918-1998. II. Budapest, lster, 1998, 150-164. p.