Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből - Nostra Tempora 20. (Somorja, 2014)
A kommunista hatalomátvételtől a magyar forradalomig (1948 - 1956)
7. A prágai és pozsonyi magyar külképviselet és a csehszlovákiai magyarság... 175 A konzul sejtelmei nem voltak alaptalanok. A csehszlovák fél ekkor már szívesebben vette volna a szlovákiai tanintézményekbe való átiratkozásukat, ezért 1950 nyarán nem adott ki számukra a magyarországi visszautazásukat lehetővé tévő kollektív útlevelet. Füredi József pozsonyi főkonzul 1950. októberi és novemberi jelentései arról számoltak be, hogy az érdekelt diákok tömegesen, s nap mint nap elkeseredettebben keresik fel a főkonzulátust, hogy segítse elő Magyarországra való visszatérésüket.470 A csehszlovák hatóságok azonban a főkonzulátus közbenjárása ellenére hajthatatlanok maradtak, a diákok így - kevés kivételtől eltekintve471 - az 1950/1951-es tanévtől kezdődően kénytelenek voltak tanulmányaikat szlovákiai iskolákban folytatni. A csehszlovák fél eljárása súlyosan érintette őket már csak azért is, mivel ingatlanaik és téli ruhaneműjük is Magyarországon maradt, amelyek átszállítására csak 1950-1951 fordulóján kaptak engedélyt.472 7.2.7. A fordulat: a szlovák pártelnökség 1950. januári határozata és a burzsoá nacionalizmus elleni kampány Talán a Dél-akció kudarca, részben pedig a szlovák pártvezetés bizonyos körei bátoríthatták fel a Magyar Bizottságban is szerepet vállalt szlovákiai magyar kommunista funkcionáriusokat, hogy 1949 őszén és 1950 legelején a szlovák pártvezetés ülésein hívják fel a figyelmet a magyar lakosság törvény által biztosított jogainak gyakorlati megvalósítása elé gördített akadályokra. Elsőként Major István, a kommunista párt egykori prágai nemzetgyűlési képviselője473 szólalt meg, aki az SZLKP KB 1949. november 10-11-i kibővített ülésén tette szóvá - igaz, nem a vezető politikusok, hanem - a helyi szervek ún. burzsoá nacionalista ténykedését, konkrétan megemlítve a Csemadok-alapszervezetek létrehozását és a magyar oktatás kiépítését akadályozó „túlkapásaikat”, valamint a Dél-akció egyoldalú magyarellenes élét.474 A Major felszólalásáról Budapestet két jelentésben is tájékoztató Vándor konzul első, 1949. december 10-i jelentésében a beszédet másodkézből származó információk alapján még helytelennek és károsnak nevezte. Utalt többek között Lőrincz Gyulára, aki szerint bár Major semmi olyat nem mondott, amit nem volna könnyű bebizonyítani, de „nem alkalmas időben és nem alkalmas helyen” mondta el azt.475 Második, december 31-i keltezésű jelentésében - Majorral folytatott beszélgetését követően és felszólalása szövegének ismeretében - már jóval árnyal470 MNL OL, PF-TÜK, 22. d., 481/biz.-1950-2. Magyarországon tanuló diákok ügye; MNL OL, PF-TÜK, 2. d., 68/szig.biz.l950-pol. Magyar iskolák Szlovákiában; MNL OL, KÜM-TÜK, Csehszlovákia, 54. d., 002013/1950. Magyarországon tanuló diákok ügye. 471 Ivan Horváth budapesti csehszlovák követ 1950. november 22-én azt közölte Béréi Andor külügyminisztériumi államtitkárral, hogy a továbbiakban csupán azok a csehszlovákiai magyar diákok folytathatják tanulmányaikat Magyarországon, akik olyan szakokon tanulnak, amelyek Csehszlovákiában nincsenek kifejlesztve, illetve akik a középiskolák vagy egyetemek utolsó évfolyamait látogatják. (MNL OL, KÜM-TÜK, Csehszlovákia, 54. d., 001953/1950. Horváth követ látogatása.) 472 A Magyarországon tanuló csehszlovákiai magyar diákok hazatérésére részletesebben 1. Keresztes Csaba: A Magyarországon tanuló csehszlovákiai magyar nemzetiségű diákok hazatérése otthonaikba 1949-1951 között. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 9. évf. (2007) 3. sz. 113-123. p. 473 Major két világháború közötti politikai pályájára 1. Kiss József: Major István. Bratislava, Pravda Könyvkiadó, 1978. 474 SNA, ÚV KSS, 1822. d., Zasadnutie Ústredného výboru Komunistickej strany Slovenska, konané dňa 10-11. novembra 1949. 475 MNL OL, KÜM-TÜK, Csehszlovákia, 53. d., 1089/1949. A KSS Központi Bizottságának ülése.
