Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből - Nostra Tempora 20. (Somorja, 2014)
A kommunista hatalomátvételtől a magyar forradalomig (1948 - 1956)
144 A KOMMUNISTA HATALOMÁTVÉTELTŐL A MAGYAR FORRADALOMIG... 7.2.2. Az állampolgárság visszaadása és a magyarellenes jogszabályok hatálytalanításának kérdése A szovjet diplomáciai érdeklődés és a magyar nyomásgyakorlás hatására a csehszlovák pártvezetés kényszeredetten bár, de mégiscsak hozzálátott a Csehszlovákiában maradt magyarok helyzetének valamiféle rendezéséhez. Az SZLKP KB Elnöksége már május utolsó napján háromfős különbizottságot hozott létre azzal a feladattal, hogy dolgozza ki és terjessze a pártvezetés elé a magyarkérdés rendezésére és a magyar pártvezetéssel folytatandó tárgyalásokra vonatkozó javaslatait.329 A magyar kisebbség helyzetének rendezésére kidolgozott javaslatokat a CSKP KB Elnöksége első ízben július 8-án tárgyalta meg, jóváhagyásukra és a kormány elé terjesztésükre az Elnökség július 19-i ülésén került sor. A kormány elé terjesztett határozattervezet kilátásba helyezte a magyarok csehszlovák állampolgárságának visszaadását, 50 hektárig teijedő mezőgazdasági vagyonuknak az elkobzás alóli mentesítését, a Csehországba deportált magyarok hazatérésének lehetővé tételét, a magyar nyelvű oktatás újraindítását, magyar nyelvű sajtótermék megjelentetését, s egy magyar ifjúsági és kulturális szervezet létrehozását. A pártvezetés ugyanakkor síkra szállt a lakosságcsere és a belső telepítés folytatása mellett, megengedhetetlennek tartotta az anyagi kártérítést, bármiféle kisebbségi statútum elfogadását, magyar politikai tömörülés vagy párt létrehozását, s a reszlovakizáltaknak a magyarság soraiba való viszszatérését.330 A prágai pártvezetés július 8-án a magyar kommunistákkal való tárgyalások felvételéről és a magyar küldöttség pozsonyi meghívásáról is határozott. Miután Vladimír Clementis csehszlovák külügyminiszter június 10-én még arról tájékoztatta M. A. Szilin prágai szovjet követet, hogy a csehszlovák kormány a magyarkérdést „önállóan”, a magyar féllel való tárgyalások nélkül kívánja rendezni,331 a pártvezetés döntése jelentős elmozdulásnak tekinthető, s nagy valószínűséggel a magyar nyomásgyakorlással és a lakosságcsere végrehajtásának felfüggesztésével magyarázható. Az 1948. július 23-24-i pozsonyi pártközi találkozón, amelyen a CSKP küldöttségét Viliam Široký, a Magyar Dolgozók Pártjáét (MDP) Révai József vezette, a csehszlovák vezetés tájékoztatta magyar partnereit a tervezett intézkedésekről. A két pártvezetés kompromisszumként értékelhető332 megállapodása szerint a magyar fél ígéretet tett a lakosságcsere folytatására, a csehszlovák pedig az állampolgárságukat vissza nem kapó magyarok számának minimalizálására, s arra, hogy a magyar iskolákba a reszlovakizált szülők is beírathatják gyer329 A bizottság tagjai Gustáv Husák, a Megbízottak Testületének elnöke, Dániel Okáli belügyi megbízott és Edo Friš, a Pravda c. pártlap főszerkesztője voltak. (SNA, ÚV KSS, 789. d., Zápis zo zasadnutia Predsedníctva ÚV KSS 31. mája 1948) 330 A különbizottság javaslatait szlovák eredetiben közzétette Popély Árpád (szerk.): Iratok... i. m. I. 44-47. p., magyar fordításban Vadkerty Katalin: A deportálások... i. m. 176-179. p.; a CSKP KB Elnökségének határozati javaslatát szlovák eredetiben Popély Árpád (szerk.): Iratok... i. m. I. 50. p., magyar fordításban Szabó Rezső: A Csemadok és a Prágai Tavasz. Beszélgetések, cikkek, előadások, dokumentumok. Pozsony, Kalligram, 2004, 241. P-331 BojioKHTHHa, T. B. (otb. pea.): i. m. 621. p. 332 Vö. Bamovský, Michal: Sovietsky zväz... i. m. 173. p.; Gabzdilová-Olejníková, Soňa: Dopad politických a spoločenských zmien na maďarské obyvateľstvo v prelomovom roku 1948. In Pešek, Jan a kol.: Kapitolami najnovších slovenských dejín. K 70. narodeninám Michala Barnovského. Bratislava, Historický ústav SAV, 2006, 149. p.; Kiss József: A kisebbségi magyarság szlovákiai és országos feltételrendszerben (1949-1963). In Hushegyi Gábor (összeáll.): Magyarok a sztálinista Csehszlovákiában 1948-1963. Pozsony/Bratislava, Hagyományok és Értékek Polgári Társulás - A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma, 2011, 10. p.
