Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből - Nostra Tempora 20. (Somorja, 2014)
A kommunista hatalomátvételtől a magyar forradalomig (1948 - 1956)
142 A KOMMUNISTA HATALOMATVETELTOL A MAGYAR FORRADALOMIG... Klement Gottwald, illetve a csehszlovák állami és pártvezetés elhatározását több tényező motiválta. Egyrészt világossá vált, hogy az 1948 nyarán már csak vontatottan haladó lakosságcsere nem hajtható végre a csehszlovák fél által elképzelt terjedelemben, s mindenképpen számolni kell a magyar lakosság egy részének - csehszlovák számítások szerint 190 ezer magyarnak319 - a helyben maradásával, amelynek helyzetét idővel rendezni kell. A korábban a csehszlovák nemzetállami törekvések első számú támogatójának számító Szovjetunió320 ekkor már szintén a hatalmi tömbjébe betagozódott Csehszlovákia és Magyarország kapcsolatainak a normalizálásában volt érdekelt.321 A szovjet pártvezetés a februári csehszlovákiai fordulatot követően több alkalommal is rendkívül szigorú megítélésben és bírálatban részesítette a csehszlovák kommunisták nemzetiségi politikáját. A Szovjetunió Összszláv Bizottságának titkára, I. H. Medvegyev a szovjet pártközpont számára küldött 1948. március 29-i feljegyzésében bíráló hangvétellel írt a magyar kisebbséggel szembeni diszkriminatív politikáról. Elutasította azt a csehszlovák kommunista vezetés által hangoztatott állítást, miszerint a magyarkérdés nem nemzetiségi kérdés, hanem osztálypolitikai kérdés volna, s nem állta meg szerinte a helyét az az állítás sem, hogy a lakosságcsere keretében a kulákokat telepítik ki, mivel a kitelepítés a magyar lakosság proletár rétegeit is érinti.322 Egy későbbi, a szovjet pártközpont külügyi osztálya által készített, s A CSKP egyes hibáiról címet viselő április 5-i elemzés szerint az, hogy a CSKP a lenini-sztálini nemzetiségi politika alapelveit alárendelte a nemzeti egység érdekeinek, komoly hibákat eredményezett a nemzetiségi politikában. Csehszlovákiában „nyílt német- és magyarellenes kampány” zajlott, amelyből a kommunista párt és annak vezetése is kivette a részét, ráadásul a kommunista pártnak a magyarkérdésben képviselt álláspontja nem változott a csehszlovákiai és magyarországi politikai fordulatot követően sem.323 A szovjet diplomáciának a kérdés iránti érdeklődésére utal, hogy a prágai szovjet követség első titkára 1948. május 11-én látogatást tett a csehszlovák Külügyminisztériumban azzal a céllal, hogy a magyar kisebbség helyzetéről tájékozódjon. Zajcev első titkár a magyarokat sújtó vagyonelkobzó rendelkezéseket túlságosan keménynek minősítette, rosszallotta munkavállalási lehetőségük korlátozását, valamint azt, hogy nincsenek iskoláik, rákérdezett, vajon önkéntességen alapul-e a reszlovakizáció, s jelezte, hogy mivel Magyarországnak már demokratikus rendszere van, abban az esetben sem kellene tartani a revizionizmus feléledésétől, ha a 319 SNA, ÚV KSS, 2194. d., 516/4, Záznam z porady komisie KSS, konanej dňa 16. júna 1948. 320 A szovjet vezetésnek a magyar lakosság kitelepítésével kapcsolatos nézeteire 1. Bamovský, Michal: Sovietsky zväz... i. m.; Zseliczky Béla: Beneš, a magyar-kérdés és a Szovjetunió, 1943-1948. Múltunk, 50. évf. (2005) 2. sz. 37-72. p. 321 Erre mutatott rá a prágai magyar követség 1949. évi összefoglaló jelentése is, amely hangsúlyozta, hogy a vitás kérdések rendezését a két országban végbement változásokon kívül elősegítette a külpolitikai helyzet alakulása is, ugyanis „a Szovjetunió vezette béketábor láncában nem lehet olyan rés, amely alkalmas lenne arra, hogy a közös ellenség éket verjen a béke frontjába”. (MNL OL, PF-TÜK, 2. d., 42/szig.biz.-1950. 1949. évi összefoglaló jelentés) 322 MypaniKO, E IT. (otb. pen.): BocmoHHax Eepona e donyMenmax poccuücKux apxueoe 1944-1953 zz. T. I. 1944- 1948 zz. MocKBa - HoBocnöupcK, Chöhpckhh xpoHorpaeJ), 1997, 809. p.; vö. ATmuukíi, E. ÍL: I IpoójicM.i BbiceiieHHH BeHrpoB H3 HexocjioBaKHH. In MapbHHa, B. B. (otb. pen.): HaifucwajibHafi nonumuKa e cmpimax tpopMupyioutezocn coeemcKozo ôjioko 1944-1948. MocKBa, Hayxa /XX Ben b aoKyMeirrax n HccjieaoBaHtotx/, 2004, 275-276. p. 323 MypaniKO, E IX (otb. pea.): i. m. 846-853. p.; vö. MypaniKO, E II. - HocKOBa, A. d».: HapHOHajibHOTeppnTOpnam>Hbiň Bonpoc b KotrreKCTe nocjieBoeHHbix peajiBHOcreň Boctoihoh EBpotibi. 1945-1948 rr. In EpemeHKO, M. /). (otb. pen.): HaifuoHaiibHbiü eonpoc e Bocmouuoü Eepone. üpouuioe u nacmoftutee. MocKBa, HHCTHTyT cjiaBímoBeneHHH n ôajTKaHHCTHKH, 1995, 243-244. p.; TKejmitKH, E. H.: i. m. 276-277. p.
