Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből - Nostra Tempora 20. (Somorja, 2014)
A jogfosztottság évei (1945 - 1948
102 A JOGFOSZTOTTSAG EVEI (1945-1948) Már a kassai kormányprogramot követő hónapokban, 1945 májusában és júniusában zajlottak a kommunista párt területi konferenciái, amelyek résztvevői mindenütt határozatban sürgették, hogy a párt programjának, illetve a kassai kormányprogramnak megfelelően minél előbb vegye kezdetét a szlovák földművesek áttelepítése az északi országrészekből a gazdag déli területekre, a kitelepítendő magyarok után üresen maradó földvagyonba.191 Legjellemzőbb példája ennek az SZLKP 1945. június 3-i rimaszombati területi konferenciáján elfogadott határozat, amelyben hat dél-szlovákiai járás, a Rimaszombati, a Losonci, a Feledi, a Tornaijai, a Rozsnyói és a Nagyrőcei járás küldöttei a következőképpen követelték a déli országrészek magyartalanítását és szlovákokkal való betelepítését: „Követeljük a magyarkérdés gyors megoldását, mivel a magyarok a történelmi próbán nem állták meg a helyüket, mert kevés kivétellel valamennyien engedtek feudális uraik nagyúri politikája csábításának. Követeljük, hogy haladéktalanul kezdjék meg a szlovák földművesek áttelepítését a szegény és hegyes vidékekről Szlovákia déli vidékeire, a magyar nagybirtokosok, kolonisták és fasiszták földjére, akiknek nincs mit keresniük Szlovákiában! Csak így lehet teljesíteni a kassai kormányprogramnak azt a pontját, hogy magyarok nélküli Szlovákiát akarunk!”192 A kommunisták kisebbségi kérdésben vallott álláspontját az SZLKP KB Elnökségének már említett 1945. június 16-ai ülésén foglalták össze. Az ülésen elfogadott határozat a magyarkérdés „megoldását” elsősorban a magyar lakosság Magyarországra való áttelepítésében és Szlovákián belüli széttelepítésében látta, de megfogalmazta a belső telepítés megvalósításának szükségességét is: ;rA szegény, különösen pedig a partizán, a felégetett és a háborúban vagy más módon elpusztult és súlyosan megrongálódott szlovák falvak lakosait haladéktalanul át kell telepíteni Dél-Szlovákia termékeny tájaira, a németektől, a magyaroktól és a kollaboránsoktól elkobzott nagybirtokokra, ezzel egyidejűleg pedig e szlovák telepesek számára szabaddá kell tenni a szóba jöhető falvakat. (...) A magyar lakosság ezekből a falvakból ki lesz telepítve.”193 Hasonlóan fogalmazott a Demokrata Párt - már ugyancsak ismertetett - 1945. júliusi tervezete is. Ez szintén kimondta, hogy a „magyarkérdés” megoldása során figyelemmel kell lenni az ún. belső telepítés szükségleteire, s a magyaroktól megtisztított déli határvidékre „a legtisztább szlovák elemet” kell telepíteni, mindenekelőtt Liptóból, Árvából, a Garam mentéről, esetleg Jugoszláviából, amely majd a déli határ „biztos őre” lesz Magyarországgal szemben.194 Miután Csehszlovákia a potsdami konferencián a magyar kisebbség egyoldalú kitelepítéséhez nem kapott nagyhatalmi jóváhagyást, fennállott a veszélye, hogy a magyarlakta területek szlovákokkal való benépesítése esetleg nehézségekbe ütközik. A telepítések irányításával megbízott Szlovák Telepítési Hivatal munkatársai részéről ezért felmerült a magyar lakosság - a szlovák pártok által már szintén kilátásba helyezett - országon belüli széttelepítése is, hogy így teremtsenek helyet a kiszemelt falvakba betelepülni szándékozó szlovákoknak. Az akciót az elképzelések szerint a Somoqai járásban kezdték volna, ahonnan megközelítőleg ezer magyar család, vagyis 5 ezer személy kitelepítését tervezték. A Somorjai járásból kitelepített magyarokat a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járásba telepítették volna át, a Duna menti határövezet kivételével, ahová szintén szlovák telepeseket kívántak költöztetni.195 191 Vö. Jablonický, Jozef: i. m. 406. p. 192 Közli Cambel, Samuel: Revolučný rok 1945. Bratislava, Stredoslovenské vydavateľstvo, 1965, 271-272. p. 193 SNA, ÚV KSS 789. d., Záznam o zasadnutí rozšíreného Predsedníctva KSS, konanom dňa 16.6.1945; Pravda, 1945. június 23. Stanovisko KSS k otázke Nemcov a Maďarov, 3. p.; (A németek kérdését a párthatározat még ennél is radikálisabban, szó szerint koncentrációs táborokba hurcolásukkal javasolta megoldani.) 194 Demokratickú strana a problémy dneška... i. m. 10. p. 195 SNA, Anton Granatier, 5. d., Plán čiastočného premiestnenia Maďarov v rámci prvej akcie.
