Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből - Nostra Tempora 20. (Somorja, 2014)
A jogfosztottság évei (1945 - 1948
100 A JOGFOSZTOTTSÁG ÉVEI (1945-1948) Areszlovakizáció e második szakasza, noha feladata a déli járások végleges szlovákká válásának demonstrálása lett volna, már csupán csekély visszhangra talált, s lényegében kudarccal végződött. Sikertelensége több tényezőre vezethető vissza. Szerepe volt benne az 1948 elején kibontakozó belpolitikai válságnak, az 1948. februári kommunista hatalomátvételnek, később pedig a megváltozott nemzetközi helyzetnek, aminek következtében a csehszlovák és a magyar kommunista párt közötti tárgyalásokon már nyíltan felmerült a szlovákiai magyarság helyzetének rendezése. Ráadásul a csehszlovák állampolgárság és a kisebbségi jogok visszaadásáról szóló hírek nyilvánosságra kerülésével párhuzamosan rohamosan nőtt azoknak a száma, akik e hírek hatására megtagadták a reszlovakizációs végzés átvételét is.183 A reszlovakizáció végleges eredményeként a szakirodalom hosszú ideig az SZLKP KB Elnöksége 1950. január 6-i ülésére készült jelentésben foglaltakat tartotta számon. Ezek szerint 410 820 személy nevében 135 317 családfő nyújtott be reszlovakizációs kérvényt, akik közül 326 679 személyt ismertek el szlovák nemzetiségűnek, 84 141 személy reszlovakizálását ugyanakkor elutasították.184 A közelmúltban került nyilvánosságra a Reszlovakizációs Bizottság 1949 júniusában kelt zárójelentése, amely szerint a bizottság az 1946. június 17-e és 1949. május 1-eje közötti közel három év során összesen 137 916 kérvénnyel foglalkozott, amelyeket 449 914 személy nevében nyújtottak be. Közülük 83 739 személyt, akik már az 1930. évi népszámlálás során is szlovák nemzetiségűnek vallották magukat, azonban valamilyen oknál fogva - nagy valószínűséggel azért, mivel az 1941. évi magyar népszámláláskor magyarnak jelentkeztek - a reszlovakizáció alkalmával ismét demonstrálni kívánták szlovákságukat, gyorsított eljárással, soron kívül szlováknak nyilvánítottak, s az érintetteket nem is sorolták a reszlovakizáltak közé. A fennmaradó 366 175 személy közül a Reszlovakizációs Bizottság 284 814 személy kérvényét bírálta el pozitívan, 81 361 személy kérvényét ugyanakkor elutasította vagy elintézetlenül hagyta.185 183 SNA, SL, 6. d., l/dôv-1948 RK; uo. 71. d., Národnostné pomery na južnom Slovensku po r. 1945. 184 SNA, ÚV KSS, 2345. d., Niektoré problémy práce medzi maďarským ľudom; Vo. Zvara, Juraj: A magyar nemzetiségi kérdés megoldása... i. m. 40. p.; Šutaj, Štefan: Reslovakizácia... i. m. 36. p.; Gyönyör József: i. m. 47. p. 185 Národní archív České republiky, (Cseh Köztársaság Nemzeti Levéltára, továbbiakban: NA ČR), Ústrední výbor Komunistické strany Československa (Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, továbbiakban: ÚV KSČ), f. 100/4, sv. 20, a. j. 145. Správa o priebehu, likvidácii a výsledkoch reslovakizačnej akcie 1946-1949. (A Reszlovakizációs Bizottság zárójelentését közzétette Popély Árpád: Záverečná správa o reslovakizačnej akcii. Fórum spoločenskovedná revue, 2009, 185-251. p.)
