Simon Attila: Az elfeledett aktivisták. Kormánypárti magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban - Nostra Tempora 19. (Somorja-Komárom, 2013)
3. Aktivista színezetű kísérletek a húszas évek második felében
Az MNP aktivizmusának utóélete I.: Zay Károly és A Nap 73 ni, célja pedig a csallóközi parasztság átcsábítása volt az aktivizmus oldalára.292 Azt is megjegyzik azonban róla, hogy ezt a dicséretesnek mondható célt nem feltétlenül idealizmusától vezérelve teszi, hanem elsősorban azért, hogy a földbirtokreform által veszélyeztetett birtokait megmentse. Egy másik jelentés pedig azt tartalmazta, hogy Zay már régóta kereste a kapcsolatot cseh és szlovák körökkel, a mostam fellépése pedig feltehetően Szent-Ivány akciója, aki miután Pesten leállították aktivista kísérletét, most kerülő úton próbál Prágához közeledni.293 Némileg egybevág ezekkel az információkkal egy a Pesti Naplóban mintegy évtizeddel később, 1939 elején megjelenő írás egynémely állítása.294 Az egész oldalas cikkben ugyanis a „Pozsonyi magyar” álnév mögé rejtőző szerző az aktivizmussal kapcsolatban megemlíti Zay Károly nevét is, s utal arra, hogy Zay aktivizmusa és A Nap elindítása mögött a szlovenszkói magyar nagybirtokosok közös akarata húzódott meg, akik erdőbirtokaik védelme érdekében egy pöstyéni (vagy trencséni) tanácskozást követően döntöttek erről a politikai stratégiáról. Sőt ezen a megbeszélésen maga Szent-Ivány is részt vett, tehát Zay akciója teljes mértékben az ő jóváhagyásával történt, s a cél a magyar erdőbirtok megmentése volt. A fentiek fényében nem meglepő, hogy A Nap laptulajdonosa mindjárt az első számban sietett leszögezni, melyek a lap fő prioritásai, s feltehetően nem véletlen az sem, hogy többségében ugyanazon pontokat nevezte meg, amelyek a Švehlával folytatott tárgyalások során az MNP alapvető követeléseit is jelentették: a békeszerződésben biztosított kisebbségi jogok realizálását, a magyar kisebbség kulturális és oktatási autonómiáját, a földreform revízióját, a bírósági járások határainak átigazítását, az elbocsátott közalkalmazottak ügyének rendezését. Sőt Zay közvetlenül is utalt Szent-Iványra, hiszen leszögezte, hogy A Nap azonosul azokkal a feladatokkal, amelyeket a „magyar közélet kimagasló alakja”, Szent-Ivány József megfogalmazott.295 Nem mellékesen az MNP és A Nap közötti kapcsolatokat közvetetten maga Szent-Ivány is megerősítette, hiszen ugyanebben a lapszámban azt nyilatkozta, hogy bár neki személyesen semmi köze a laphoz, ám Zay a pártjának megbecsült tagja, s ezért bizonyos benne, hogy az új napilap szellemisége is ennek megfelelő lesz.296 Az új lap körül kerengő szóbeszéd miatt Zay nem sokáig tudta halogatni azt, hogy az aktivizmushoz fűződő kapcsolatát világossá tegye. A lap december 4-i számában Aktivizmus és ellenzéki politika címmel tett közzé írást,297 amelyben a laptulajdonos gróf védelmébe vette az MNP aktivista kísérletét, kudarcát pedig annak rovására írta, hogy az idő még nem érett meg arra, hogy egy magyar párt belépjen a csehszlovák kormányba. Ennek kapcsán Szent-Ivány korábbi elképzeléseivel összhangban azt a véleményét fejtette ki, hogy az aktivizmus nem feltétlenül azonos a kormánypártisággal, s az a párt is aktivista, amely programja megvalósítása érdekében esetről esetre hajlandó támogatni a kormányzatot, s ezzel felelősséget is vállal annak tevékenységéért. A kormányba való belépésre azonban Zay a csehszlovák politikában még ott lévő soviniszta vonal miatt nem látta érettnek az időt, s úgy vélte, a magyarságnak egyelőre még szilárd ellenzéki politikát kell folytatnia, „nehogy önként mondjon le olyan jogokról, amelyeket később nehéz visszaszerezni”.298 292 NA, f. AMV-PMV 225, k. 814, b. t. 293 NA, f. AMV-PMV 225, k. 814, 20865/1927. prez. 294 Pesti Napló, 1939. február 12.. 8. 295 A Nap, 1927. december 1., 2. 296 A Nap, 1927. december 1., 3. 297 A Nap, 1927. december 4., 2. 298 Uo.
