Simon Attila: Az elfeledett aktivisták. Kormánypárti magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban - Nostra Tempora 19. (Somorja-Komárom, 2013)
3. Aktivista színezetű kísérletek a húszas évek második felében
64 Aktivista színezetű kísérletek a húszas évek második felében feladásával, ami a külföld felé az eddigi csehszlovák politikát igazolná. Másrészt a vámtörvény nem csupán hátrányosan érinti Magyarország élelmiszeriparát, de része azoknak a törekvéseknek, amelyekkel Trianon óta folyamatosan szegénységben akarják tartani az anyaországot. Ez pedig Szüllő szerint elfogadhatatlan. A vámtörvény MNP általi megszavazása kedvező visszhangot váltott ki a falusi magyar lakosság között, s egy belügyi forrás szerint jelentős volt azok száma, akik átléptek az OKP-ből az MNP-be.250 A városi lakosságot pedig azzal próbálta megnyerni magának a Nemzeti Párt, hogy az állampolgársági törvény olyan változtatását ígérte meg nekik, amely hontalanok ezreinek jelenthetett volna csehszlovák állampolgárságot, és azáltal létbiztonságot is.251 Az OKP, amely saját választói bázisát látta veszélyeztetve, azonnal heves ellenkampányt indított, s megpróbálta bagatellizálni az MNP eredményeit. A Szent-Ivány ellen irányuló támadásokból jelentős szerepet vállalt a Kassai Újság, amelynek kampányát az OKP egyik erős embere, a „liberális nemzeti pártot” zsigerből gyűlölő Fleischmann Gyula kassai kerszoc politikus irányította. A Kassai Újság szerint az állampolgársági törvény hatása inkább negatív volt, a vámtörvény károkat okozott Magyarországnak, Szent-Ivány pedig beállt azon „materialista” politikusok közé, akik az anyagi érdekeket az eszmék elé helyezik.252 De a magyarországi sajtó egy része is nekiment (valószínűleg az OKP szervezésében) az MNP-nek, azért Szent-Ivány az Újság című lap hasábjain próbálta megmagyarázni lépéseit, azt hangsúlyozva, hogy bár a vámtörvény okoz gondokat Magyarországnak, pártjának kötelessége meglépni minden olyan lépést, amely előnyöket jelent a szlovenszkói magyar közösség számára.253 A pesti lapban közölt írásában azt is kifejtette, hogy megfelelő politikával elérhetőnek látja az MNP államjogi programját, a nemzeti autonómiát; a szlovákiai magyarság pedig az által, hogy gazdagodik, az öntudatát is erősebben fogja őrizni. A közvélemény mellett Szent-Ivány a szűkebb budapesti vezetésnek is igyekezett megindokolni tetteit, s kifejteni elképzeléseit. Ezt egyrészt a pártvezetés július 10-i ülésére készült, de Budapestre már előzőleg eljuttatott beszámoló is tartalmazta,254 illetve a pártelnök ugyanezekben a napokban a magyar külügybe beterjesztett memoranduma is,255 amelyet a prágai követ - annak tartalmát pozitívan értékelő szavak kíséretében - juttatott el Budapestre. A két dokumentum a párt addigi lépéseit szükségesnek és eredményesnek minősíti, a reálpolitika lényegét pedig a magyar kisebbség gazdasági helyzetének javítása, illetve versenyképességének megőrzése mellett elsősorban a csehszlovák nemzeti koalíció megbontásában nevezi meg. Vagyis a német, magyar és szlovák polgári pártok összefogása által egyben éket kívánt verni az Agrárpárt és a szociáldemokraták, illetve az erre a két pártra épülő széles körű csehszlovák nemzeti koalíció pártjai közé. Ezáltal pedig olyan helyzet jöhetett volna létre, amelyben a kisebbségi politikai pártok játszhatták volna a mérleg nyelvét, döntően befolyásolva ezzel az 1927-ben esedékes köztársaságielnökválasztást is. Sőt - vélte Szent-Ivány - hosszú távon akár a nemzetállami alkotmány revízióját is 250 NA, AMV-PMV 225, k. 225-812-1, 10666/1926.prez. 251 A történeti szakirodalom által lex Dérer et. Szent-Iványnak nevezett állampolgársági törvény ugyan július elején tényleg elfogadásra került, de megszövegezése folytán nem volt alkalmas arra, hogy a hontalan magyarok ezreinek sorsát megnyugtató módon rendezze. A törvényről bővebben lásd Šuchová, Xénia: Česko-slovenské štátne občianstvo a „lex Dérer” z roku 1926. In uő: Idea Československého Štátu na Slovensku 1918-1939. Bratislava, HÚ SAV, 2011, 125-144. 252 „Szent-Ivány evvel a kijelentésével bevonult a materializmus híveinek táborába, és az »adsz-nesze« elvet tette meg politikai elveinek vezércsillagává.” Kassai Újság, 1926. augusztus 10., 1. 253 Újság, 1926. augusztus 4., 1. 254 MOL, K-64, 17. cs. 7. t. 346/res.pol./1926. 255 MÓL, f. K-64, 17. cs. 7. t. 334.res.pol./1926.
