Simon Attila: Az elfeledett aktivisták. Kormánypárti magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban - Nostra Tempora 19. (Somorja-Komárom, 2013)
2. A magyar aktivizmus kezdete (1920 - 1925)
44 A magyar aktivizmus kezdetei (1920-1925) gi magyarok megszervezését kétségkívül az 1923-as választási év gyorsította fel, hiszen ősszel községi, majd megyei választásokat is tartottak Szlovákiában. Bár a Népújság pár hónappal a szövetség megalakulása után már azt jelentette, hogy mintegy 50 ezren álltak be a köztársasági magyarok táborába, a választások idején pedig már 300 alapszervezetről és a 100 ezerhez közelítő tagságról írtak,154 ezek a számok minden bizonnyal eltúlzottak voltak. A választások idején a KMFP pártszervezete ugyanis még csak részben, szinte kizárólag Délnyugat-Szlovákiában volt kiépítve, azt figyelembe véve pedig, hogy ekkoriban Hlinka pártjának a taglétszáma sem nagyon haladta meg a 20 ezret, a pártsajtó által jelzett 100 ezres létszám sokszoros hazugságnak tűnik.155 A pártstruktúra kiépítetlenségét az Agrárpárt felől érkező hathatós anyagi támogatás ugyan némileg ellensúlyozta, de Csomorék így is hendikeppel indultak a községi választásokon. Eredményüket - hiteles források hiányában, hiszen a korabeli csehszlovákiai gyakorlat szerint a községi választások eredményeit hivatalosan nem hozták nyilvánosságra - nehéz értékelni. A Népújság - a valóságra feltehetően jócskán rálicitálva - a Győztünk című választási beszámolójában 15-20 ezer begyűjtött szavazatról írt, s arról, hogy a párt 130 községben jutott képviselői mandátumhoz, miközben ebből 80 községben a legerősebbnek bizonyult.156 Ezek a számok azonban nem tűnnek reálisnak. Úgy véljük, hogy Csomoréknak a valóságban csupán néhány községben sikerült számottevő eredményt elérniük. A Dunaszerdahelyi járásban Nagyudvamok, Sikabony, Dunatőkés és Töböréte, a Mátyusföldön Nádszeg és Nemeskosút hozták a legjobb eredményeket, illetve a pártelnök szülőfaluja, Farnad. A Komáromi járásban viszont jelentős kudarc érte a pártot, amely csupán Gután157 és Szímő községben tudott mandátumot szerezni (6-6 képviselői hely).158 A pártsajtó által közölt adatok hitelességét a nem sokkal később megtartott megyei választások eredményei is kétségessé teszik. Csomorék ezen ugyanis már csupán Pozsony megyében állítottak külön listát, míg a többi régióban az Agrárpárt listáját ajánlották híveiknek. Az eredmények azonban így is kiábrándítóak voltak, hiszen a párt listájára csupán 5217 szavazat érkezett,159 ami világosan jelezte korlátozott lehetőségeiket. A kudarcot erősíti, hogy az egyik bázisuknak számító Dunaszerdahelyi járásban csak 996 szavazatot szereztek (5,4%), a Komáromiban pedig még ennél is kevesebbet: 769 voksot, ami a járásban leadott szavaztok mindössze 2,9%-a volt. Elfogadható eredményt csupán a Galántai járásban értek el, ahol 2118 szavazatta] a járásban leadott összes szavazat 7,6%-t kapták meg. A megyei választásokon elszenvedett kudarc ellenére a párt 1928-ban megjelent reprezentatív kiadványa felfelé ívelő időszakként tárgyalta ezeket a heteket: „S a munka folyt tovább, a Szövetség egyik népgyűlést a másik után tartotta, ezer és ezer ügyet intézett el a tagok számára. A zászlót kibontották, és Bodrogköz, Keletszlovenszkó földmíves népe is a hatalmas mozgalomhoz nagy lelkesedéssel csatlakozott. Megkezdődtek a birtokparcellázások, a háztelek 154 Népújság, 1923. szeptember 23., 4. 155 A mai viszonyokhoz képest az első Csehszlovák Köztársaság időszakában a pártok taglétszáma meglehetősen magas volt. 1924-ben az Agrárpárt és a hozzája kapcsolódó földművesszervezetek szlovákiai tagsága 76 ezer főt tett ki, Hlinka Szlovák Néppártjáé, a HSLS-é pedig 17 ezret. Vö. Hanula: Za roľníka, i. m. 74. 156 Népújság, 1923. szeptember 23., 1. 157 A már hagyományosan a párt bázisának számító csallóközi községben annak ellenére is csak a szavazatok 17,7%át szerezték meg, hogy a földosztásra tett ígéretek miatt Csomorék az összes párt közül a legnagyobb tagsággal rendelkeztek a nagyközségben. Vö. Angyal Béla: „... engedjenek népem javára munkálkodni... ” Palkovich Viktor életútja (1850-1930). Guta, Palkovich Viktor Társulat, 2010, 55. 158 Štátny archív v Nitre pobočka Komárno (ŠA Nr, PKn), f. Okresný úrad Komárno (OÚ Kn), k. 2, 570/1923 prez. Vo. Angyal: Érdekvédelem, i. m. 99. 159 Voľby na Slovensku. So zvláštnym zreteľom ku voľbám do národného zhromaždenia v r. 1925.
