Simon Attila: Az elfeledett aktivisták. Kormánypárti magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban - Nostra Tempora 19. (Somorja-Komárom, 2013)
2. A magyar aktivizmus kezdete (1920 - 1925)
40 A magyar aktivizmus kezdetei (1920-1925) Az, hogy az aktivizmus épp egy a földreformhoz, tehát a falusi lakossághoz köthető mozgalom kapcsán jelent meg a korabeli szlovenszkói magyar közéletben, korántsem volt törvényszerű. Sőt, ha a pártalapító Csánki Aladár eredeti szándékait megvizsgáljuk, akkor inkább egy polgári értékrendet valló és elsősorban a városi lakosságot megszólító párt elképzelése rajzolódik ki. A Léván ügyvédi praxist folytató Csánki Aladár133 a Károlyi-korszak intermezzóját követően a politikába újból 1922 végén lépett be, amikor is az aktivista szellemiségű A Reggel című lap arról számolt be, hogy egy új magyar párt, a Magyar Demokrata Polgári Párt bontotta ki zászlaját Léván.134 A tudósításban megszólaltatott Csánki nyilatkozatából azonban az is kiderült, hogy a sajtóhír címe által sugalltakkal ellentétben a párt még nem alakult meg, a szándék viszont létező, amelyet az motivál, hogy a jelenleg működő magyar pártok nem képviselik a szlovenszkói magyarság egészét. Csánki szavai szerint az új párt annak a polgárságnak kívánt alternatívát kínálni, amely a „magyar rezsim alatt a Károlyi-pártban, a Just-féle függetlenségi pártban, Jászi radikális pártjában találta meg a helyét”.135 Vagyis a lévai politikus egy egyértelműen liberális orientációjú, a városi polgári rétegeket megszólító párt elképzelését rajzolta fel. Nyilatkozatában, utalva az ellenzéki magyar pártok alacsony érdekérvényesítő erejére, azt is hangsúlyozta, hogy az új párt az állam iránt való lojalitás alapjain állva hatékonyabban tudja majd képviselni a magyar közösség érdekeit. Azt azonban, hogy a kormánnyal együttműködni akaró párt alapítását tervezné, elutasította, s olyan pártról beszélt, amely nem a csehszlovák kormánnyal, hanem a csehszlovák demokratikus pártokkal kíván együttműködni. Az 1923 márciusára tervezett pártalapítás szándéka láthatóan mindenkit meglepett, az erre meglehetősen negatívan reagáló ellenzéki magyar erőket éppúgy, mint a szlovák politika meghatározó alakjait is. Ezt tükrözte a Jozef Kállay teljhatalmú miniszterrel és Ľudovít Medvecký agrárpárti képviselővel a témáról készült interjú is, akik a nekik szegezett kérdésre, hogy mit szólnának egy ilyen párthoz, elsősorban az állam iránti lojalitást nevezték meg követelményként.136 Bár Csánki még 1923 januárjában is arról beszélt, hogy liberális irányultságú pártot kíván létrehozni,137 néhány héttel később mégis egy agrárjellegű mozgalom, a Köztársasági Magyar Kisgazdák és Földmívesek Szövetsége (KMKFSZ) megalapítását jelentette be. E változás háttere ma már nehezen követhető vissza, úgy véljük azonban, hogy a pártalapítás mögé támogatókat kereső Csánkit Milan Hodža vagy egy hozzá közel álló személy győzte meg arról, hogy egy polgári irányultságú magyar politikai mozgalom helyett inkább egy olyan magyar agrárpártot hozzon létre, amely természetes szövetségese lehet a csehszlovák Agrárpártnak, s így bizton számíthat annak támogatására is. Az 1923 tavaszán A Reggel c. lap hasábjain folytatott politikai agitáció célcsoportja így immár nem a „haladó polgárság”, hanem a falusi lakosság volt, s a pártalapítással egy időben 133 Csánki Aladár (1886 - ?) - ügyvéd, politikus. Zsidó családban született, amely eredetileg a Neumann nevet viselte, de miután az apa a Léva melletti Csánkon bérelt kocsmát, amiből a család meggazdagodott, felvették a Csánki nevet. Csánki Aladár iskolái elvégzése után Léván volt ügyvéd, majd Jászi Oszkár lelkes hívévé vált. Az őszirózsás forradalom után Bars megye kormánybiztosává nevezték ki. A két háború közötti évek nagy részében ügyvédi praxist folytatott. Az első bécsi döntést követően feltehetően Szlovákiában maradt, mivel egy 1942-ben a Selmecbányái járásban készült zsidójegyzék (Židia v Banskej Štiavnici. Zoznam_zidovskych_obyvatelov_l.doc. http://zidovskycintorin.sk/kniznica/docs/Zoznam_zidovskych_obyvatelov_l.doc Letöltve: 2012. december 20.) Felsőzsember lakosaként tüntette fel. 134 A Reggel, 1922. december 24.. 1-3. 135 Uo. 1. 136 Uo. 2. 137 A Reggel, 1923. január 17., 3.
