Simon Attila: Az elfeledett aktivisták. Kormánypárti magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban - Nostra Tempora 19. (Somorja-Komárom, 2013)
Bevezetés
16 Bevezetés adott korszakban jó néhány többnyire publicisztikai jellegű és nemegyszer propagandisztikus célú, a mai kutató számára azonban mégis hasznos írás született. A már említett s aktivista toliakból származó munkákon kívül azonban ezek a kormánytámogató magatartást nem tárgyalták, az elhallgatás eszközével is jelezve azok kiközösítettségét.37 A köztársaság húszéves jubileuma, majd a dél-szlovákiai területek 1938-as Magyarországhoz való csatolása egy korszak lezárása mellett egyben a visszatekintés lehetőségét is magával hozta, így - elsősorban szlovákiai magyar szerzők tollából — több olyan az előző húsz évet átfogó munka is született, amelyek a Csehszlovák Köztársaság politikai valóságát, s benne a magyar kisebbség szerepét értékelték. Ezek közül korrekt és tudományos igényével kiemelkedik a Borsody István szerkesztésében még a bécsi döntés előtt napvilágot látott Magyarok Csehszlovákiában című kötet.38 Igaz, az aktivizmussal érdemben ez sem foglalkozik. Az 1938. november 2-a után kiadott munkák többnyire az első bécsi döntés eufóriájának a hatása alatt a „cseh idők” teljes elutasításának a szellemében születtek,39 így nem is meglepő, hogy ezekben - a korszellemhez igazodva csupán a címkeragasztás szintjén - az aktivistákat hazaárulóként megbélyegezve foglalkoztak az aktivizmussal. A szlovákiai magyar pártok története tudományos igényű feldolgozásának lehetősége csupán az 1960-as évektől teremtődött meg, amikortól a huszadik századi szlovák nemzeti történelem átértékelésének igényével párhuzamosan a szlovákiai magyar kisebbség múltja iránti érdeklődés is felerősödött. Igaz, ez a feladat önálló szlovákiai magyar tudományos intézmények hiányában a hivatalos cseh-szlovák történetírás privilégiuma maradt. A marxista historiográfia korlátái azonban csupán néhány részproblémára szűkítették le a szlovákiai magyar politika két háború közötti történetének vizsgálatát. A korabeli magyar politika három nagy irányzata közül pedig elsősorban kettővel, a CSKP magyarjaival és a sérelmi ellenzékkel foglalkoztak, így az aktivista vonal teljesen a kutatások hatáskörén kívül maradt. A korszak kutatásának a rendszerváltás által megnyílt lehetőségek adtak új lendületet, ám az aktivizmus továbbra is a szlovák historiográfia érdeklődésének hatáskörén kívül maradt, s a korszak politikatörténetét áttekintő munkák legtöbbje még csak a létezését sem említi a kormánypárti magyar magatartásnak.40 Sőt még azon munkák sem jelzik a magyar aktivizmus létezését, amelyek a korabeli Agrárpárttal vagy a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárttal foglalkoznak,41 bár ezeken a pártokon belül a húszas évek második felétől egy-egy aktivista magyar szekció is működött. A hallgatás falát ebből a szempontból Matej Hanula 2011-ben megjelent monográfiája törte át, amelyben a szerző az Agrárpárt szlovákiai történetét taglalva, röviden említést tesz az agrárpárti magyar aktivistákról is.42 37 Vo. Flachbart Ernő: A magyarság politikai élete cseh uralom alatt. Magyar Szemle, 1928, 4. sz. 98-108; Urr György: A szlovenszkói magyar politika tíz esztendeje. (1919-1929.). Košice-Kassa, [k. n.], 1930. 38 Borsody István (szerk.): Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938. Budapest, Az Ország Útja, 1938. 39 Rády Elemér: A felvidéki magyar politika 20 éve (1918-1938). In Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Budapest, Mefhosz, [é. n.], 89-133; Darvas, János: A felvidéki magyarság politikai története a csehszlovák megszállás alatt. In Csatári István-Ölvedi János (szerk.): A visszatért Felvidék adattára. Budapest, Rákóczi Kiadó, 1939, 39-65. 40 A Szlovákia területén működő pártokat lexikonszerűen számba vevő kötet is csak néhány semmitmondó sort szentel a magyar aktivista tömörüléseknek. Vö. Lipták, Ľubomír (szerk.): Politické strany na Slovensku 1860-1989. Bratislava, Archa, 1992, 186-171. 41 Dostál, Vladimír: Agrárni strana. Její rozmach a zánik. Brno, Atlantis, 1998; Uhlír, Dušan: Republikánska strana zemëdëlského a malorolníckého lidu 1918-1938. Charakteristika agrárního hnutí v Československu a jeho organizační struktúra. Praha, Ústav československých a svétových déjin ČSAV, 1988; Sikora, Stanislav (szerk.): Kapitoly z dejín sociálnej demokracie na Slovensku. Bratislava, T. R. I. Médium, 1996. 42 Hanula, Matej: Za roľníka, pôdu a republiku. Slovenskí agrárnici v prvom polčase 1. ČSR. Bratislava, HÚ SAV, 2011.
