Simon Attila: Az elfeledett aktivisták. Kormánypárti magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban - Nostra Tempora 19. (Somorja-Komárom, 2013)
7. A magyar aktivizmus zsákutcája
154 A magyar aktivizmus zsákutcája Az érdemi eredmények elmaradása mellett azonban maguk az aktivisták sem mehettek el szó nélkül, s ha szép szavakba csomagolva is, az elégedetlenség érzése itt-ott átütött az aktivista vezérek mondanivalóján. Mint Schulcz egy 1937. októberi pozsonyi fórumon elhangzott beszédében, ahol a magyar politikus a következőket mondta: „bízunk az ígéretek beváltásában és semmi okunk kételkedni az állam- és kormányfő nyilatkozatai őszinteségében. Mivel azonban minden nap veszteséget jelent, azt kívánjuk, hogy induljon meg az ígéretek valóra váltása”.«* A csehszlovák politikának az EMP részéről történő élesedő bírálata, s a határrevízió gondolatának a nemzetközi politikában való (a korábbinál erőteljesebb) megjelenése a Csehszlovákia melletti intenzívebb kiállásra ösztönözte az aktivistákat. Felszólalásaikban egyre gyakrabban támadták az EMP politikusainak, különösen Esterházynak az „irredenta” tevékenységét, s hangsúlyozták elszántságukat Csehszlovákia megvédésére. Kommunikációjukban a trianoni határok megváltoztathatatlan, örök értékként jelentek meg, amelyek egyben ki is jelölik a szlovenszkói magyarság helyét és magatartását: „Ezer évig voltunk az Osztrák-Magyar Monarchia keretében uralkodó nemzetiség és a csehek és szlovákok 9 milliója, a ruszinok több mint fél milliója kisebbség voltak. Ez akkor isteni igazság és sorsrendelkezés volt, amely ellen ezer évig senkinek nem jutott eszébe az igazság, az önrendelkezés nevében tiltakozni. Történelmi sors volt, amelynek végét szakította a világháború. Nem akarok prófétáskodni, és ha azt mondom, hogy most a további ezer esztendőben az marad meg történelmi igazságnak és sorsrendelésnek, hogy a háromnegyed millió lelket számláló magyarság marad meg kisebbségnek...”635 636 A revízió elutasításának indoklásában - a prágai propagandával összhangban - egyre gyakrabban jelent meg a háború réme is, miközben az államhatárok sérthetetlenségét a béke legbiztosabb zálogának tartották. Ezt az álláspontot jelzik Csömör Istvánnak az 1936. december 1-jén a parlamentben elhangzott szavai is: „A magyar nemzeti kisebbségi kérdés nem oldható meg úgy és azon az úton, ahogy Esterházy János és társai azt elgondolják. A magyar nemzeti kisebbség azáltal, hogy adót fizet és katonát ad, még nem tett eleget állampolgári kötelezettségének, mert belső érzésével, tisztességes munkával tekintélyt kell szerezni annak a családnak, amelynek egyik kisebb részét mi is alkotjuk. A magyar nemzeti kisebbségi kérdés gyökeres és egész megoldása csak a kölcsönös bizalom révén lehetséges. Ez a bizalom nem valósítható meg a folytonos revíziós jelszavak felvetésével. Ezekre Beneš elnök úr már külügyminiszter korában megadta Genfben a választ, amikor azt mondotta, hogy egy határkő elmozdítása is egy új világháborút jelent. Hát mi, dolgozó földművesek, nem akarunk háborút. Elég volt a háborúból, elég volt a gyűlölet hullámveréseiből, jöjjön a béke, jöjjön a nyugalom.”637 Az aktivista vezetők tevékeny részt vállaltak az 1930-as években több ízben is szorgalmazott csehszlovák antirevíziós kampányban. 1934-ben magyar részről ennek Békefi Sándor volt a szervezője. Ugyanezen év februárjában A revízió ködlovagjai címmel ő tartotta azt az előadást a pozsonyi Primáši palota tükörtermében, ahol az elsősorban csallóközi magyar hallgatóság élén a magyar aktivizmus vezéralakjainak jó része is felvonult: Csömör, Surányi, Antal Sándor, Štunda és mások.638 1 93 6 végétől újabb antirevíziós kampány bontakozott ki, amelynek szlo635 Csehszlovákiai Népszava, 1937. október 17., 1. 636 Digitálni knihovna NS RČS 1935-1938, Poslanecká snëmovna - stenoprotokoly, 68. schûze, 1. prosince 1936. http://www.psp.cz/eknih/1935ns/ps/stenprot/068schuz/prilohy/priloh08.htm Letöltve: 2011. október 20. 637 Digitálni knihovna NS RČS 1935-1938, Poslanecká snëmovna - stenoprotokoly, 68. schûze, 1. prosince 1936. http://www.psp.cz/eknih/1935ns/ps/stenprot/068schuz/prilohy/priloh09.htm Letöltve: 2011. október 20. 638 MOL, K-132, 21.cs. 44.pol/1934.
