Simon Attila: Az elfeledett aktivisták. Kormánypárti magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban - Nostra Tempora 19. (Somorja-Komárom, 2013)
4. A baloldali alternatíva
114 A baloldali alternatíva meggyőződésre jutottak, hogy a megoldást csak a magyar szociáldemokrácia nagyobb szervezeti önállósága hozhatja meg, amely cél érdekében olyan memorandumot dolgoztak ki, amelyben a csehszlovákkal párhuzamos magyar szociáldemokrata szervezeti hálózat kiépítését javasolták. Az Országos Magyar Szervezőbizottságnak eljuttatott memorandum az addiginál jóval nagyobb gazdasági és politikai önállóságot biztosított volna a magyar szociáldemokráciának, amely azonban továbbra is a ČSDSD szerves része maradt volna. A kassai csoport azt is kérte, hogy országos taggyűlést hívjanak össze, ahol döntés születhet a memorandumban foglaltakról. Ha nem is a kért formában, de 1933. október 21-én, Zsolnán kibővített ülést tartott az OMSZ, ahol a kassai beadvány ügyében éles vita bontakozott ki. A magyar szociáldemokrácia nyugati tagszervezetei, elsősorban a komáromiak és a pozsonyiak (Mayer Samu kivételével) ugyanis elutasították a Farkasék által javasolt megoldást, miközben Jozef Ochnak, a csehszlovák pártszervezetek országos titkárának véleményével összhangban arra hivatkoztak, hogy a jelenlegi nemzetközi politikai helyzetben a szociáldemokrata párt nem kockáztathatja hatékonyságát egyfajta dualista pártmodell kiépítésével.487 Sőt Kendi Zoltán komáromi küldött egyenesen azt is felvetette, hogy fel kellene oszlatni a magyar pártszervezeteket, és teljesen be kellene olvadni az egységes szociáldemokráciába. A két irány közötti véleménykülönbség eleve lehetetlenné tette a kassai javaslat sikerét, így végül az a kompromisszumos határozat került elfogadásra, amelyet Schulczék már előre egyeztettek a csehszlovák elvtársaikkal, s amely ismét csak a szőnyeg alá söpörte a problémákat. A javaslat szerint ugyanis a pártszervezés gondjait az egy éven belül összehívandó pártkongresszusnak kellene megoldani. Ezen kívánták elfogadni az 1926-os pártegyesítés során elfogadott Egységokmány szövegének olyan értelmű megváltoztatását is, amely kibővítené az Országos Magyar Szervezőbizottság hatáskörét. Határozatba foglalták továbbá azt is, hogy az 1926-os okmány megváltoztatására egy különbizottságot hozzanak létre, amelynek Schulcz Ignác, Fehér Ferenc, Farkas Zoltán, Simái Miklós és Gáti Mór lettek a tagjai - tehát többségében olyanok, akik a kassai követelések ellen voltak.488 Az OMSZ zsolnai ülése a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt közelgő országos kongresszusa kapcsán a magyar szociáldemokrácia részéről benyújtandó határozati javaslatokat is elfogadta. Ezek között természetesen ott volt az állampolgársági kérdés rendezésének az igénye, az, hogy a kongresszus foglaljon állást a magyar kisebbség nyelvhasználati jogainak ügyében, s foglalkozzon a magyar szekció eredményesebb működését érintő szervezési kérdésekkel is. A ČSDSD néhány nappal később, október 26-29-e között megtartott kongresszusán a magyar küldöttek közül egyedül Farkas Zoltán szenátor szólalt fel. Felszólalásából azonban teljes mértékben hiányzott az a radikális változást követelő hang, amely a zsolnai tanácskozáson a kassai küldötteket jellemezte. Leginkább ugyanis Eckhart Tibornak és Kenéz Bélának a budapesti országgyűlésben elhangzott felszólalását bírálta,489 amelyekben azok - Farkas szerint - beavatkoztak a csehszlovák állam belügyeibe. A kongresszusról kiadott jegyzőkönyv szerint Farkas csupán felületesen érintette a szlovákiai magyarság helyzetét, miközben az Egységokmány megváltoztatásának a szándékáról - vélhetően a csehszlovák pártvezetés roszszallása miatt - egyáltalán nem szólt.490 így a magyar szekció követelései hivatalos formában 487 Világszabadság. 1933. október 28., 2. 488 Uo. 489 Eckhart és Kenéz felszólalásukban a csehszlovák demokráciát korlátozó, a végrehajtó hatalmat erősítő csehszlovák törvények elfogadására reagáltak meglehetősen túlzó szavakkal. Vö. Az 1931. évi július hó 18-ára hirdetett Országgyűlés Képviselőházának Naplója. 18. köt. Budapest, Athenaeum, 1933, 1933. október 24. 4—7. 490 Protokol XVII. Rádného a jubilejního sjezdu československé sociálne demokratické strany dêlnické 26. až 29. ŕíjna 1933 ve Smetanove síni Obecního domu hlavního mésta Prahy. Praha, Ústrední výkonní výbor ís. soc. dem. strany délnické, 1933, 132.
