Simon Attila: Az elfeledett aktivisták. Kormánypárti magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban - Nostra Tempora 19. (Somorja-Komárom, 2013)
4. A baloldali alternatíva
A magyar szekció helyzete az országos szociáldemokrata pártban 113 közösség elveszítette nyelvhasználati jogait. Pozsony, Kassa és Ungvár magyar nyelvű lakossága nyelvhasználati joginak a megvonása ellen a teljes magyar politikai tábor tiltakozni kezdett. A polgári pártok a népszámlálás során elkövetett visszaélésekre,481 illetve ezen városok valódi nyelvi viszonyaira hivatkozva nem csupán a nyelvhasználati küszöb alkalmazását utasították el, hanem a népszámlálás eredményeit is kétségbe vonták. A magyar szociáldemokraták viszont, mint Schulcz Ignác egyik vezércikke is jelzi, a népszámlálási eredményeket elfogadták, ám helytelenítették bármiféle nyelvhasználati küszöb alkalmazását, s azt hangsúlyozták, hogy „a nyelvi jogokat nem lehet százalékban mérni”.482 Ezért is kérték, hogy azokon a településeken, ahol jelentős számban élnek magyarok, a népszámlálás eredményétől függetlenül továbbra is maradjon meg azok nyelvhasználati joga.483 A szociáldemokrata párt kassai taggyűlésén Farkas Zoltán külön is szólt erről a kérdésről, sőt a szlovák szociáldemokraták figyelmét is felhívta arra, tőlük is elvárja, hogy kiálljanak a magyar lakosság kisebbségi jogai mellett. Ennek ellenére a kassai városi képviselő-testület október 16-i ülésén a szociáldemokrata képviselők - beleértve a magyar szekció két képviselőjét, Strauszman Józsefet és Horváth Fülöpöt (feltehetően a pártközpont utasítását követve) - megszavazták a polgármester határozati javaslatát a magyar nyelvhasználat korlátozásáról.484 A kassai magyar szociáldemokrata csoport, amely a szociáldemokrata képviselők állásfoglalását a szociáldemokrácia szellemével összeegyeztethetetlennek minősítette, erre válaszul a két magyar képviselőt visszahívta a képviselő-testületből és éles polémiába kezdett a szlovák pártcsoporttal, amely vita lassan országos méreteket kezdett ölteni, s kellemetlenné vált mind az országos pártvezetésnek, mind pedig az Országos Magyar Szervezőbizottságnak. A vitát végül Jozef Och országos szervezőtitkár és Schulcz Ignác, az OMSZ elnökének jelenlétében Kassán lefolytatott megbeszélése zárta le, amely semmitmondó következtetéseivel tulajdonképpen a nyelvi jogok megnyirbálását megszavazó képviselők álláspontját támogatta.485 Az egyeztetésen született határozat ugyanis kimondta, hogy a kassai szociáldemokraták mindent megtettek a kisebbségek nyelvi jogainak megőrzése érdekében, amit a hatalmi viszonyok engedtek, a magyar és a csehszlovák szociáldemokrácia közötti állítólagos ellentéteket pedig csupán az események szándékos félremagyarázásának tulajdonította. A két „félreszavazó képviselő” pedig, mivel visszahívásukat a szociáldemokrácia kassai kerületi végrehajtó bizottsága nem hagyta jóvá, továbbra is a városi képviselő-testület tagja maradt.486 Ez azonban porhintés volt, s újabb igazolása annak, hogy az érvényes struktúrák nem teszik lehetővé a magyar érdekek képviseletét a párton belül. Éppen ezért Farkasék még inkább arra a 481 Az 1930-as népszámlálás kapcsán az MNP mintegy hatezer panaszt vizsgált meg, amelyekből visszaélések sora derült ki. Ezek között volt névelemzés, számlálóbiztosi önkény, csoportos átminősítés. De maga a Csehszlovák Statisztikai Hivatal is több ezer adat újra vizsgálatát rendelte el. Ezek alapján nyilvánvalónak látszik, hogy a népszámlálás végeredménye nem fedte a valóságot. A csehszlovák népszámlálásokkal kapcsolatban lásd Popély Gyula: Népfogyatkozás. A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918-1945. Budapest, Regio, 1991. 482 Csehszlovákiai Népszava, 1933. október 22., 1. 483 Világszabadság, 1933. október 1., 1. 484 Világszabadság. 1933. október 21., 1. A kassaitól eltérő példára hívja fel a figyelmet Filep Tamás Gusztáv egy a kárpátaljai zsidósággal foglalkozó tanulmányában. Az ő információi szerint ugyanis Ungváron, ahol szintén 20% alá esett a magyarok aránya, a szociáldemokrata városatyák megszavazták a magyar nyelv hivatali nyelvhasználatát. Vö. Filep Tamás Gusztáv: Zsidók a magyar közéletben a helyi magyar sajtó tükrében. In Bányai Viktória-Fedinec Csilla-Komoróczy Szonja Ráhel (szerk.): Zsidók Kárpátalján. Történelem és örökség a dualizmus korától napjainkig. Budapest, Aposztróf Kiadó, 2013, 212. 485 Csehszlovákiai Népszava, 1933. november 19., 2. 486 Kassai Újság, 1933. november 24., 3.
