Simon Attila: Az elfeledett aktivisták. Kormánypárti magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban - Nostra Tempora 19. (Somorja-Komárom, 2013)
4. A baloldali alternatíva
A magyar szekció helyzete az országos szociáldemokrata pártban 105 ság összetétele jól jelezte, hogy a magyar szociáldemokrácia súlypontja továbbra is Pozsonyban, illetve Délnyugat-Szlovákiában volt, hiszen Ipolyságnál keltebbről csak a két tekintélyes kassai vezető, Molnár Miklós és Borovszky Géza voltak a bizottság tagjai. Pozsonyt Schulczon kívül Fehér Ferenc, Steindl Fülöp, Perl Artúr és a hadirokkantak képviselője, Fehér Mátyás képviselte, a Csallóközt Farkas Gyula, Gálik Antal, Csizmazia György, Galla Ferenc, a nyugati régió egyéb községeit Safra József, Sámson Mihály, Meitner Soma és Babos István, Lévát Simái Miklós, az ipolysági régiót pedig Prêter János. Rajtuk kívül hivatalból tagja volt az OMSZ-nek Farkas Zoltán szenátor, Ölveczky József párttitkár és a Csehszlovákiai Népszava két szerkesztője, Surányi Géza451 és Váradi Aladár.452 A meghatározó azonban mindenképp Schulcz szerepe volt, aki egyfajta közvetítő lett a prágai vezetés és a magyar csoport között, s így tevékenysége erősen rányomta bélyegét a magyar szociáldemokrácia megítélésére. Ez a galántai születésű nyomdász közéleti pályáját a budapesti vörösőrség parancsnokának a helyetteseként kezdte, a pozsonyi nyomdászok szakszervezetének titkáraként csinált karriert, s a Typographia nyomdavállalat egyik fő részvényeseként gazdagodott meg. A pártbeli munkatársa, Fehér Ferenc által írt utólagos jellemzés,453 amely szerint Schulcz „egy személyben várospolitikus,454 költő,455 író, tudós, zsidó Schulcz Ignác, magyar alakja, az Országos Magyar Szervezőbizottság titkára, majd elnöke lett. Tagja volt Pozsony képviselő-testületének, 1935-től pedig a csehszlovák nemzetgyűlés képviselőházának. írásait a Csehszlovákiai Népszavában publikálta. Publicisztika mellett verseket írt és adott ki Sándor Ernő néven. 1938 novemberében elhagyta Csehszlovákiát és Nyugat-Európában, majd az USA-ban telepedett le. Alapítója és titkára volt a Csehszlovákiai Demokratikus Magyarok Szövetségének, amely jó kapcsolatokat ápolt az Edvard Beneš által vezetett csehszlovák emigrációval. A háború befejezése után a csehszlovák ENSZ-delegáció tanácsadójaként tevékenykedett. Az Egyesült Államokban hunyt el. 451 Surányi Géza (1890. február 7., Kondoros - 1956, Budapest) - publicista, lapszerkesztő. A Magyar Tanácsköztársaság bukását követően emigrált Csehszlovákiába, ahol bekapcsolódott a csehszlovák szociáldemokrácia munkájába. A magyar aktivista szekció lapjának, a Csehszlovákiai Népszavának a szerkesztője és egyben az Országos Magyar Szervezőbizottság egyik vezető személyisége. A Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusának és a Magyar Újságírók Szövetségének egyik vezetője, a Masaryk Akadémia titkára és a Magyar Figyelő című lap felelős szerkesztője is volt. A Csehszlovákiai Népszaván kívül a kormánypárti A Reggel és a Magyar Újság című lapokban publikált. Főleg történeti, irodalomtörténeti jellegű tanulmányokat, valamint novellákat írt. Fő műve a Váradi Aladárral közösen kiadott A magyar múlt és jelen című, 1928-ban megjelent munka volt. 1945 után Magyarországon élt. 452 Váradi Aladár (1890. október 28., Lőcse - ?) - újságíró. A két világháború között a magyar szociáldemokrácia lapjának. a Csehszlovákiai Népszavának volt az egyik kiadója és szerkesztője. 1930-tól tagja volt a csehszlovák szociáldemokrácián belül működő magyar aktivista szekciót vezető Országos Magyar Szervezőbizottság elnökségének. Fontos posztokat töltött be a Masaryk Akadémiában, a Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusában, és elnöke volt a Szlovenszkói Magyar Munkásakadémiának. Fő műve a Surányi Gézával közösen írt Magyar múlt és jelen című, a csehszlovák nemzetiségi politikát támogató könyv volt. Szerkesztője és nagy részben szerzője volt a Masaryk 75. születésnapja alkalmából megjelent magyar nyelvű Masaryk-albumnak, s szerkesztette a Masaryk műveit magyarul megjelentető sorozatot. 1938. október 24-én elhagyta Csehszlovákiát, s Párizsban, majd Londonban telepedett le, ahol a Csehszlovák Nemzeti Bizottság, majd a csehszlovák kormány fizetett alkalmazottja, s egyben a magyar ügyekben az egyik fő bizalmija volt. Alapító és elnökségi tagja volt az emigráns csehszlovák kormány törekvéseit támogató Csehszlovákiai Magyarok Angliai Szövetségének. 1945-től Magyarországon, 1947-től pedig Csehszlovákiában élt. A ’48-as kommunista hatalomátvételt követően Svédországba emigrált. 453 Fehér Ferenc visszaemlékezése Schulcz Ignáczra. OSZK Kézirattár, fond 131, 131/14. 454 Több cikluson keresztül a pozsonyi képviselő-testület tagja volt. 455 Verseit Sándor Ernő név alatt publikálta. Legismertebb kötete a Vérfolyó partján a hedonista Schulczcal szemben az osztályelnyomatás igája alatt szenvedő Sándor Ernő világát ábrázolja. „Régi igazság, hogy csak a szenvedés kristályosíthatja a lelket, finomítja az idegeket és megértővé teszi az embert. Sándor Ernő szenvedett és ezért megérti a szenvedést” - írta kötetéről a baloldali sajtó. Csehszlovákiai Népszava, 1927. október 23., 2.
