Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
2. A jubileumi év
98 A jubileumi év bevezető része az első változattal szemben már kihangsúlyozta, hogy a felsoroltak csupán a részproblémákat tartalmazzák, s nem ölelik fel a párt államjogi programját, amely valamennyi Csehszlovákiában élő nemzetiség teljes egyenjogúságára és Szlovákia meg Kárpátalja autonómiájára irányul, s így csupán egy új alkotmány megalkotásával valósítható meg,271 vagyis az új helyzetre az EMP nem a sérelmi pontokban, hanem a memorandum bevezetőjében reagált, A 81 pontos követeléseket a párt 3 részre tagolta: az első csoportba az általános nemzetiségi és a nyelvi jogok kibővítésével foglalkozó pontok, a másodikba a kulturális, oktatási, egyházi ügyek, a harmadikba pedig a párt gazdasági követelései kerültek. Az első csoportba tartozó 31 pont az eredeti verzióhoz képest kevés változáson ment át. Újdonságként jelent meg viszont annak az igénye, hogy a magyar fiatalok sorozás előtti honvédelmi kiképzése magyar nyelven és magyar testnevelési szervezet szervezésében folyjék, illetve hogy a besorozott magyarok Dél-Szlovákiában, magyar nemzetiségű altisztek és tisztek vezénylete alatt teljesíthessék sorkatonai szolgálatukat. A második csoport követelései közül a legfontosabb a magyar kulturális és oktatási autonómia igényének a bejelentése volt, amely mellett az eltelt húsz év alatt e téren a magyarságot ért sérelmek legfontosabbjainak a felszámolása kapott még helyet: a magyar nyelvű gimnáziumi és szakiskolai hálózat kibővítése, a prágai és pozsonyi magyar tanszékek ügyének megnyugtató rendezése, a magyar iskolák tankönyveinek a kérdése, a református egyház alkotmányának az elfogadása, a magyar színházak helyzetének kezelése, a csehszlovák rádió magyar nyelvű adása tartalmi kérdéseinek a rendezése. A harmadik csoportba tartozó gazdasági követelések közé számos, az egész Szlovákiát és Kárpátalját érintő sérelem felszámolásának az igénye bekerült (így például a Szlovákia számára hátrányos vasúti tarifák kérdése). Ezek mellett olyan már korábban is felszínre került követelések alkották a memorandum gazdasági részét, mint a földbirtokreform revíziójának kérdése vagy a közmunkák során a magyar lakosság alkalmazása. A memorandum nagy többségében a kormányzat által - annak jóindulata esetén - könnyen és gyorsan teljesíthető követelést tartalmazott, amit a kassai rendőrkapitányság egyik jelentése is megerősít, hangsúlyozva azt, hogy az EMP nem követel területi autonómiát, hanem a kulturális és egyházi kérdésekben való önigazgatásra helyezi a hangsúlyt.272 Különösen teljesíthetőnek tűnnek az EMP követelései a szudétanémetek karlsbadi programjával vagy a csehszlovákiai lengyelek szintén május elején elkészült s radikalizmusban az SdP programjával vetélkedő követelésivel összehasonlítva. A memorandum azonban sikertelen és valójában reflektálatlan maradt, ami leginkább annak számlájára írható, hogy légüres térbe került: első megszövegezése és a kormánynak való benyújtása között ugyanis úgy felgyorsultak az események, hogy a szöveg elveszítette erejét, miközben a német követelések nyomása alatt egyre bővülő nemzetiségi statútum tervezete számos tekintetben is túlmutatott rajta. 271. SNA, f. KÚ BA, k. 254, 31839/1938.prez. 272. SNA, f. KÚ BA, k. 254, 30612/1938.prez.
