Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
2. A jubileumi év
Magyar politika 1938 tavaszán 91 A pártalakításnál nagyobb realitása volt egy új, katolikus szemléletű magyar napilap megalakításának, amit nem csupán az MKT-nek a kormányhoz közelebb álló tagjai szorgalmaztak, de a szélesebb katolikus közvélemény s például olyan fontos véleményformáló személyiség is, mint Pfeiffer Miklós.245 Az új lap kiadásának megszervezésében különösen a pozsonyi Actio Katholica magyar tagozata járt elöl, amely gyűjtést is szervezett a kiadandó lap részére, amelynek első számát 1937. karácsonyakor kívánták megjelentetni.246 Bár a megjelölt időpontig a lapot nem sikerült kiadni, 1937 decemberében létrehoztak a tanácson belül egy 30 (más forrás szerint 36)247 tagú sajtóbizottságot, amelynek a feladata az új katolikus magyar napilap megszervezése lett volna. Bár ez a bizottság meglehetősen megosztott volt, hiszen abban a Gregorovits Lipót és Both János képviselte egyesült párti vonal éppúgy helyet kapott, mint a Tyukoss, Bartal József és Lelley által képviselt aktivista szárny, a lap szükségességében mindannyian egyetértettek. Mint arról Szüllő Gézának egy Gregorovitstól származó információkra alapozott, Budapestre szánt jelentése beszámolt, a 30 tagú bizottság végül is túl nagynak bizonyult, ezért 1938. január 20-án egy 6 tagú szűkebb bizottságot hoztak létre, amelynek a feladata az volt, hogy lehetőleg március elejéig elindítsa a tervezett napilapot. Ebbe a szűkebb társaságba azonban már az elsősorban az EMP-hez tartozó szárny emberei kerültek be, így Szüllő biztosítottnak látta azt, hogy a tervezett lap nem aktivista szellemiséget erősít majd.248 Az Egyesült Pártnak azonban az adott belpolitikai helyzetben még így sem volt érdeke egy új lap kiadása, s a már említett sajtóbizottság csupán azért nem fordult egyértelműen szembe a lapalapítási szándékkal, mivel attól féltek, hogy akkor Tyukossék kormánytámogatással más lapot indítanak. így Gregorovitsék inkább egyfajta időhúzó taktikát választottak, amely végül sikeres volt, hiszen az 1938 tavaszán gyorsan változó helyzetben a lapalapítás terve végképp lekerült a napirendről. A papi szárny elégedetlensége mellett az Egyesült Magyar Párt számára egyre nagyobb gondot jelentett a Szudétanémet Párt illetve és a szlovákiai szekciójaként működő Kárpátinémet Párt (Karpatendeutsche Partei - KdP) szlovákiai megerősödése. Az 1935-ben még csak 4 ezer tagot számláló KdP egyre jelentősebb tényezővé kezdett válni, ami kellemetlenül érintette az EMP-t, illetve német pártszövetségesét, a Nitsch Andor vezette Szepesi Német Pártot (Zipser Deutsche Partei - ZdP). S bár az idősebb generációk még kitartottak Nitsch magyarbarát irányzata mellett, a diákcsere-akcióknak és a Turnverein-mozgalom térhódításának köszönhetően a Szepesség, a bányavárosok s Pozsony német ifjúsága egyre inkább az KdP-SdP uszályába került. De potenciális konkurenst jelentett a KdP az EMP által az Országos Keresztényszocialista Párttól örökölt német szekció számára is, amely - a szlovák szekcióhoz hasonlóan - amúgy sem találta helyét az egységes magyar pártformációban. A német szekció Viktor Förster vezetésével az EMP-vezetők nagy meglepetésére 1937 márciusában végül ugyan kivált az EMP-ből, és Christlichsoziale Deutsche Landespartei (CDL) nevén új pártként jelent meg a szlovákiai politikai palettán, ám a német párt gerincét továbbra is a pozsonyi németség idősebb és a magyar érdekek mellett elkötelezett rétege alkotta, így miközben a CDL kifelé ugyan önállónak mutatta magát, valójában azonban továbbra is az EMP-hez igazodott.249 245. Igaz, Pfeiffer ideálja egy a politikától magát távol tartó, a modern katolikus szellemiséget hirdető lap volt - valami olyan, mint amilyen az Új Elet volt. Vö. Pfeiffer Miklós: Katolikus napilap eszménye. Új Elet, 1937, 4—5. sz. 149-151. 246. HaiczI, i. m. 100. 247. MOL, K-63, 68. cs, 7/44. t. 106/pol. 1938. 248. MOL, K-64, 79. 65 t. 63/res.pol.l938. 249. Egyes források szerint Försterék kiválását Esterházy is támogatta (Vö. Molnár Imre: „Sem gyűlölettel, sem erőszakkal...” Esterházy János élete és mártírhalála. Komárom, Kecskés László Társaság, 2008, 61.), aki eredetileg Pfeiffer Miklóst szánta volna a kvázi német párt élére. Mól, K-64, 70. cs, 7. t. 7/res.pol,1937.
