Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
2. A jubileumi év
Magyar politika 1938 tavaszán 85 magyar sajtót átlapozva úgy tűnik, hogy az 1938-as év kezdete semmivel sem tért el az előzőkétől. Sem rosszabb idők jelei nem látszottak, de azokra a változásokra sem nagyon utalt semmi, amelyeket ez az év végül is tartogatott. Abban, hogy 1938 sorsdöntő változásokat fog hozni, leginkább azok hittek, akik az égi jelenségek és a földi élet közötti összefüggéseket keresték, hiszen január 25-én Dél-Szlovákia legtöbb helyéről is jól látható sarki fény jelent meg az égbolton.219 Az égboltot este nyolc után vörösre festő fényjelenség sokakból pánikot váltott ki, mások járványokat vagy háborút jövendöltek belőle, egyesek pedig egyszerűen távoli tűzvészként értelmezték. így például csak Pozsonyban 67 téves riasztása volt a tűzoltóságnak. A magyar közvéleményt - ugyanúgy, mint ma - akkor is a bulvárhírek hozták lázba, amit leginkább a különféle családi tragédiák, falusi gyilkosságok stb. jelentettek. S persze jó témát adott a sajtónak a báli szezon is, különösen a pozsonyi és a kassai magyar bál, amelyeken már hagyományosan a korabeli magyar közélet szinte valamennyi jelentős alakja megjelent. Sőt a kassai magyar bálon Esterházy János és Jaross Andor magyar pártvezérek meg az EMP helyi prominensei mellett Milan Maxon, a város szlovák polgármestere és Lev Prchala hadseregtábornok is részt vett. Január 8-én megkezdődött a szlovákiai magyar sport aktuális idénye is, amelynek kezdetét - a mai olvasó számára szokatlanul - a kassai KAC és az eperjesi Törekvés közötti szlovákiai magyar bajnoki jégkorongmérkőzés jelentette.220 Nem mindennapi eseménynek számított viszont az, hogy február elején tífuszjárvány tört ki a füleki cigánytelepen, amit a telep rossz higiénés körülményei, főleg a szennyezett kutak okoztak. A hatóságok a járvány terjedését karantén életbeléptetésével akadályozták meg, ám a járvány így is 6 halálos áldozatot követelt, 64 személyt pedig a rimaszombati és losonci kórházba kellett szállítani.221 Ennek az évnek az első hónapjaiból sem hiányoztak a regionális magyar közvélemény kedélyét borzoló nemzeti aláfestésű események és szoborügyek. Rozsnyón a városi képviselők egy csoportja arra tett javaslatot, hogy bontsák el a főtérről az onnan az államfordulatot követően eltávolított Kossuth-szobor talapzatát.222 A tanács többsége azonban a város lakosságának véleményével összhangban elutasította a javaslatot - meglehetősen előrelátón -, hiszen a következő évben már ismét a régi helyén állt a nagy magyar államférfi szobra. Néhány nappal később viszont arról adott hírt az ellenzéki magyar napilap, hogy a járási hivatal végzése értelmében eltávolították a Selmecbányái volt piarista rendház épületéről Erdősi Imre szlovák anyanyelvű piarista pap tanár, az 1848/49-es szabadságharc branyiszkói hősének magyar nyelvű emléktábláját.223 Miközben egyes helyeken szobrokat és emléktáblákat bontottak, másutt új szobrok felállításáról született döntés. így Komáromban is, ahol a régió csehszlovák szervezetei arról egyeztek meg, hogy a köztársaság első elnökének, T. G. Masaryknak fognak szobrot állítani a Duna-parti városban.224 Akadtak azért pozitív kicsengésű események is, hiszen a korabeli magyar szlovákiai közélet rendkívül gazdag volt, így szinte minden hétre esett valami fontos esemény. Január 9-én 219. Magyar Újság. 1938. január 27. 220. Magyar Újság, január 9. 221. Magyar Nap, 1938. február 16. 222. PMH, 1938. január 23. 223. PMH, 1938. január 30. 224. PMH, 1938. január 20.
