Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
2. A jubileumi év
A szlovák- és a németkérdés a jubileumi évben 79 11-14-e között megtartott VII. Kongresszusán ennek szellemében már olyan irányvonalat fogadtak el, amely az addigiaknál nagyobb figyelmet szentelt a szlovákkérdésnek, valamint a Csehszlovák Köztársaság védelmének. Noha a nemzeti kisebbségek önrendelkezési jogáról szóló tézisüket nyilvánosan nem bírálták felül, ám ahelyett a nemzetiségi kérdésnek a Csehszlovák Köztársaságon belüli - a nemzeti kisebbségek teljes egyenjogúságán alapuló - megoldását kezdték hangsúlyozni.203 Ebben az új politikában a legfontosabb helyet természetesen a németkérdés foglalta el, s a CSKP élesen szembeszállt azzal a megoldással, hogy a németlakta területeket a náci Németországhoz csatolják, de a párt a szlovák- és a magyarkérdést sem hanyagolta el. Propagandájában egyre erőteljesebben követelte a magyar nemzeti kisebbség problémáinak megoldását, miközben élesen elhatárolódott az EMP szándékaitól, s az államhatár revíziójától is: „Egyetlen falut, egyetlen fát sem Hitlernek, Horthynak és Becknek!“204 A szlovák- vagy a magyarkérdés megoldását szolgáló konkrét államjogi program azonban továbbra sem került ki a kommunista párt berkeiből. 2.3. A SZLOVÁK- ÉS A NÉMETKÉRDÉS A JUBILEUMI ÉVBEN 1928-ban, amikor a Csehszlovák Köztársaság fennállásának 10 éves évfordulóját ünnepelte, a jubileumot nagyszabású rendezvények sora, díszes kiadványok megjelentetése, számos középület és emlékmű ünnepélyes átadása vagy alapkőlerakása kísérte. A Szlovák Liga többek között 30 új iskola építését is elhatározta, ami egyébként dicséretes dolog, ám a 30 szlovák tannyelvű iskolából 29 magyar nyelvterületen épült fel, vagyis ebben az esetben nem csupán az iskolahálózat önzetlen bővítéséről volt szó. 1938 a köztársaság megalakulásának huszadik, jubileumi éve volt. Ebből az alakalomból az ország tízéves évfordulójához hasonlóan újból rendezvények, kiadványok sorával készültek. A Szlovák Jubileumi Bizottság hat pontba foglalta a jubileumi célkitűzéseket, amelyek között három nagy emlékmű alapjainak lerakása is szerepelt: így Pozsonyban egy nagy ún. Szabadságemlékműé, valamint Nyitrán és Dévényben - feltehetően a néhai millenniumi emlékműveket felülírandó - két másik emlékműé.205 A tervek szerint a monumentális emlékműveknek a köztársaság fennállásának 25. évfordulójára kellett volna elkészülniük, ám a 38-as események hatására még az alapok lerakásra sem került sor. A szlovákiai központi ünnepségeket október 28-án Pozsonyban, valamint október 30-án Turócszentmártonban kívánták megtartani - ám végül erre sem került sor, sőt München után egy kormányzati döntés alapján az aktuális október 28-ától még az ünnepnap státuszát is megvonták. Az évfordulós események célja az adott politikai légkörben azonban már nem csupán a húszéves állam sikertörténetének prezentálása volt (mint az tíz évvel azelőtt, a köztársaság fénykorának idején történt), hanem a köztársaság egységének, morális és katonai erejének, védelmi potenciáljának bizonygatása. A tíz évvel korábbi évfordulóhoz hasonlóan ezúttal sem hiányoztak a nemzetállami szándékoktól vezérelt célkitűzések sem, hiszen a Szlovák Liga az 1938-as évre további 38 szlovák iskola létrehozását tervezte a magyarok által lakott Dél-Szlovákiában.206 Az 1938-ra 203. Vő. Kamenec, i. m. 28; valamint Sikora, Stanislav: Sociálni demokrati a komunisti na Slovensku v rokoch 1935-1938 (O možnostiach spoločného postupu ľavice.) In Sikora, Stanislav-Hotár, Viliam S. (zost.): Kapitoly .... i. m. 279. 204. Idézi Plevza, i. m. 176. 205. Slovenská Liga, 1938, 1-2. sz. 6—7. 206. MOL, K-63, 68. cs, 7/43 t. 105/1938.
